Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 253 gép megvétele czéljából nála megjelent, megbízta, hogy a gép eladására vonatkozó ügyletet B. T. Istvánnal felperes kösse meg. E megbízásból tölyóan felperes alperes ellen abban az esetben volna jogosított kárigényt érvényesíteni, ha bizonyította volna, hogy alperes megbízásából és alperes nevében B. T. Istvánnal az ügyletet tényleg megkötötte, az ügylet megkötését alperes tudomására adta. alperes azonban ebbeli tudomása daczára a kérdéses gépet a vevőként jelentkező Sz. P.-nak adta el. B T I.-nak, ki saját állítása szerint érdekelve van, érdekeltségénél fogva aggályos s ezért bizonyítékul el nem fogadható tanúvallomásán kívül azonban sem a kihallgatott többi tanú vallomása, sem egyéb perbeli adat nem bizonyítja, hogy felperes a kérdéses gépet 5000 K-ért B. T. I -nak tényleg eladta s az eladás tényét alperes tudomására hozta volna. — Nem volt tehát alperes elzárva attól, hogy a gépet Sz. P.-nak eladhassa, ennélfogva kártérítést tőle felperes ez alapon sem követelhet. Nincs alapja a felperes által felhozott annak az érvelésnek sem, hogy a kárkövetelési igénye azért is megállapítandó, mert az alpereshez, a gépet megvevő Sz. P.-t ő küldte volt; amennyiben saját állítása szerint felperes Sz. P.-t nem az alperes gépének megvételére nála jelentkező vevőként, hanem mint gépészt, alperes gépének kijavítása végett küldte alpereshez, az alperes és Sz. P. közt megkötött ügyletet tehát felperes nem közvetítvén, ez ügylet után közvetítési dij felperest nem illeti. Ezek szerint felperes keresete alaptalan * * = Ha a szerződés kiköti, hogy bizonyos időtartamon belül a megbizó nem bocsátkozhalik az alkusz'nélkül tárgyalásokba, ugy ennek az az értelme, hogy az ügynök ne legyen a dolog természeténél fogva nem azonnal czélravezető munkájának eredményétől megfosztható azáltal, hogy az általa felvetett eszme folytán jelentkező vevővel a megbizó maga közvetlenül köti meg a szerződést. Ily esetben a megbizó a közvetítési dij fizetése alól csak ugy menekülhet, ha bebizonyítja azt, hogy az ügynök a közvetítés körül semminemű komoly tevékenységet nem fejtett ki. Dtár III. f. XVII. 89. 166. Az adóssal szemben a törvényben megengedett kényszereszközök alkalmazásba vételének kilátásba helyezése sem jogellenesnek, sem törvénytelennek nem tekinthető. (Ouria 1913 június 12. 1765/1912. sz. a.)