Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjoyi liontvemitu* 197 138. A hatályos pénzügyi törvények az ítélet illetékének megszabását, tehát viselőjének meghatározását is kifejezetten a pénzügyi hatóságok hatáskörébe utalják. Alperesnek a bíróság részéről az Ítéleti illetékben való marasztalása tehát jogszabályt sért. (Curia 1913 június 6. G. 338/912. sz. a.) A kir. Ouria mint felülvizsgálati bíróság: Alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad és a felebbezési bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy alperesnek az ítéleti illetékben való marasztalását mellőzi; egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A hatályos pénzügyi törvények az ítélet illetékének megszabását, tehát viselőjének meghatározását is kifejezetten a pénzügyi hatóságok hatáskörébe utalják. Az 1881. évi XXXIV. tcz. 4., 13. §-a, valamint az 1889. évi XXVIII. tcz. 17. §-a értelmében a pénzügyi hatóság által kibocsátott fizetési meghagyással kirótt illeték megszabásának helyessége és jogossága, tehát nemcsak számszerű összege ellen az 1889. évi XXVIII. tcz. 21. §-a értelmében a pénzügyigazgatósághoz van felebbezésnek helye, amely szabály szintén kizárja annak a jogi lehetőségét, hogy a bíróság a maga hatáskörében joghatályosan döntsön az ítéleti illeték kérdésében. A felebbezési bíróság tehát alperesnek az Ítéleti illetékben való marasztalásával jogszabályt sértvén, Ítéletének az illetékre vonatkozó részét a rendelkező rész szerint megváltoztatni kellett. Egyebekben azonban alperes felülvizsgálati kérelmét mint alaptalant el kellelt utasítani. = Ha a;onban a7 alperes a perköltségben csak részben maiaszlaltatik az illetékszabályok éneimében a bíróságnak kell megállapítani, bogy a felek az ítéleti illetéket mily arányban viselik. 139. Mikor felperes keresetében a végrendeletet nemcsak bizonyos részletesen felsorolt okokból, hanem általánosságban is megtámadta amiatt, hogy az a törvényes alaki kellékeknek nem felel meg. vizsgálat