Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 102. A kötelesrész érvénytelenítésére vonatkozó jog az arra különben jogosítottnak olyan személyes természetű, igénye, hogy azt a jogosultnak hitelezője csak akkor érvényesítheti, ha a jogosult ebbe beleegyezett, vagy ezt a jogosultságát már maga is érvényesíteni kívánta, végül ha akár az örökhagyó, akár a kötelesrészre jogosult részéről a hitelezők kijátszására irányuló szándék és eljárás esete megállapítható. Ez utóbbi eset forog fenn, ha a szülő, noha tetemes vagyont hagyott hátra, egyik gyermekének semmit sem hagyott, de többi gyermekének kötelességévé tette, hogy e testvérükről gondoskodjanak. (Curia 1913 április 1. 4293/912. sz. a l. p. t.) A kir. Ouria: A másódbiróság ítéletét részben helybenhagyja és részben megváltoztatva az elsőbiróság ítéletét hagjja helyben. Indokok: A kötelesrész érvényesítésére vonatkozó jog az arra különben jogosítottnak olyan személjes természetű igénye, hogy azt a jogosultnak hitelezője csak akkor érvényesítheti, ha a jogosult ebbe beleegyezett, vagy ezt a jogosultságát már maga is érvényesíteni kívánta, végül, ha akár az örökhagyó, akár a kötelesrészre jogosult részéről a hitelezők kijátszására irányuló szándék és eljárás esete megállapítható. Ezúttal ez utóbbi eset forog fenn, mert jóllehet ugy az örökhagyó, mint annak egyik fia H. T., a felperesnek H. T. ellen fenálló követeléséről s arról, hogy az bíróilag meg lett Ítélve, ludomással bírtak, az örökhagyó végrendeletében tetemes vagyonából nevezett gyermekének mit sem hagyott, emellett pedig többi örökösének mégis erkölcsi kötelességévé tette, hogy testvérükről gondoskodjanak, amiből kitetszik, hogy rendelkezése csakis nevezett fia hitelezőinek kijátszására irányult, és mert másfelől H. T. ezt a végrendeletet annak ellenére fogadta el, hogy az alábbiak értelmében kötelesrészére kielégítve volna. A dolog ezen állásában felperes kereseti jogát az alsóbiróságok helyesen állapították meg, s igy csak az a kérdés, hogy