Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Magánjogi Döntvénytár. 139 kában gyakran és hosszabb időn át akadályozva volt és igy kétségtelen, hogy az ut csekély meghosszabbításával okozott időtöbblet az átkelés szabaddá tételével teljes kiegyenlítést nyert. A közlekedési iitra nézve történt fentemiitelt változtatásokkal tehát a tulajdonosoknak a megmaradt földjeik megmunkálásánál több költség nem okoztatván, az e czimen támasztott kártalanítási követelesnek nem volt hely adható. * * = V. ö. Dtár uj. f. VIII. 60., 102., 94. /. Az 1881. évi XL1. tcz. 57. §-a nem zárja ki azt, hogy a felebbezési határidőt véletlenül elmulasztó fél igazolással élhessen, az igazolás tárgyában való eljárás és az abban hozott végzés ellen használható jogorvoslat tekintetében pedig az 1881.: LIX. tcz. erre vonatkozó szabályai alkalmazandók. — //. Maga az a körülmény, hogy a kisajátítás alá kerülő ingatlan a kataszteri felvételekben beltelek elnevezése alatt szerepel, a kártalanítási ár megállapítására nem irányadó, hanem az a kérdés, hogy a telek valóban olyan-e, mely mint a város fejlődési irányában fekvő, építő-teleknek vagy ipari czélokra alkalmasnak minősítendő, a fenforgó viszonyok és körülmények figyelembe vételével Ítélendő meg. (Curia 1912 szeptember 11. 4739/1912. sz. a. VII. p. t.) A pozsonyi kir. tábla: Az igazolást megadó végzés ellen beadott felfolyamodásnak tekintett felebbezést hivatalból visszautasítja ; az elsőbiróság Ítéletét részváltoztatással helybenhagyja. Indokok: Az igazolást megadó 11664/1911. p. sz. elsőbirósági végzés ellen a kisajátító által benyújtott felfolyamodásnak tekintett felebbezés az 1881: LIX. tcz. 27. §-a értelmében visszautasítandó volt, mert az igazolást megadó végzés ellen felfolyamodásnak csak az 1881: LIX. tcz. 66. §-ának«jés b) pontjaiban