Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Tartalommutató. XIII 195. Ha valaki a rokonságához tartozó gyermeket családjába befogad, hosz­szabb időn keresztül eltart és nevel, anélkül, hogy ezalatt az idő alatt a gyermek tartására kötelezett ellen tartási igényt érvényesítene, a vé­lelem amellett szól, hogy a szolgáltatott tartás, nevelés ingyenes 310 Dijkitüzés. 178. A Magyar Tudományos Akadémia által jutalomdíj kitűzésével hirdetett pályázatra való felhívás folytán, az abban résztvett fél és az Akadémia között keletkezett jogviszony oly természetű, hogy a pályázat sorsa fe­lett minden más tényező kizárásával dönteni egyedül az Akadémia van hivatva. Ugyanezért döntése végérvényesnek és ebből folyólag megtá­madhatlannak tekintendő, amiből önként következik, hogy a pályázó sem a részére oda nem itélt jutalomdíj kiszolgáltatását, sem egyéb kártérítést követelni nem jogosult „, „„ ..„ 273 Kártérítés. Kincstár és hatóságok felelőssége. 22.1. Bár a konzulátusok Ausztriával közös külügyi hatóságot képeznek, azok a magyar alattvalókra nézve, s ezek szempontjából még sem le­hetnek mások, mint a magyar állam hivatali szervei. Sőt a konzulátu­sok annak folytán, hogy külföldön a magyar állam fenségjogából folyó hatalom gyakorlására is hivatvák, akkor, amikor éppen csak ezen ma­gyar hatalom gyakorlásában járnak el, más harmadik személyekkel szemben is, egyedül csak a magyar állam hivatali orgánumaként tekin­tendők. A cs. és kir. konzulátus közegének külföldön elhalt magyar alattvaló hagyatékának leltározása körül elkövetett károkozó cselekmé­nyéért tehát csak a m. kir. államkincstár vonható felelősségre. — II. Az államnak hivatalnokaiért való kártérítési felelőssége megállapításá­hoz csak az szükségeltetik, hogy hivatalnoka a kárt hivatalos eljárása által, vagy közben szándékosan, vagy vétkesen akár cselekvés, akár mulasztás által okozta, hogy a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárít­ható nem volt, s végül, hogy a hivatalnok vagyontalansága miatt, ma­gától az elsősorban vagyonilag felelős hivatalnoktól a károsult fél kár­talanítást nem kaphat .,„ „„ .„ _ „.. 33 43. A közigazgatási hatóságnak azon határozata nem tehető a bíróság által vizsgálat tárgyává, mely szerint valamely épület lebontása abból az ok­ból rendeltetett el, hogy az engedélyezett épület tűzveszélyes és az utczai közlekedést akadályozza ; sem pedig azon határozatai, melyekkel az előbb említett határozat végrehajtása elrendeltetett és foganatosítta­tott. Ezek a közigazgatási határozatok azonban nem zárják el a tulaj­donost attól, hogy az általános jogelvek alapján, az épületnek elrendelt lebontása által szenvedett kár megtérítését bírói uton követelhesse .,. 70 44. Az 1877 :XX. tcz. 132—137. §-aiból megállapítható, hogy a 137. §-ban a gyámhatósági tagokra nézve meghatározott egy évi elévülési igény csak azon számadásokra, illetve csak azon számadásokból származó kárigényekre vonatkozik, amelyekre nézve a gyámság vagy a gondnok­ság megszűnése után a gyámság vagy gondnokság alatt álló egyén fel­hivatott az arra való nyilatkozatra, hogy a gyámot vagy gondnokot felmenti-e ? E felhívás hiányában tehát más jogszüntető tények fenn nem forgása esetén, a gyámolt vagy gondnokolt, a gyámhatósági tagok ellen fennálló esetleges kárigényét a rendes elévülési időn belül érvé-

Next

/
Thumbnails
Contents