Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

130 Magánjogi Döntvénytár. ami pedig a szerződésnek azt a kitételét illeti, hogy ifj. B. Kálmán a fia vagy fiai részére az alperes pellérdi uradalmát 1938 október 1-ig 1.800,000 K-ért feltétlenül megveheti, ebből azért nem lehet azt állapítani meg, hogy a szerződő felek vételi jogot kötöttek KÍ, mert ez a kifejezés a szerződés tartalma szerint nem arra vonatkozik, hogy felperesnek joga van tetszése szerint a szerződés által megszabott határidőben bármikor megvenni a birtokot a kikötött vételáron, hanem csak azt jelenti, hogy 1.800,000 K az az összeg, amelynél nagyobb vételárat az adásvételi ügylel létrejötte esetén az alperes nem követelhet még abban az esetben sem, ha a birtokért harmadik személy magasabb vételárat ajánlana is. Azok a körülmények, amelyek a szerződés tartalmára világot vethetnek, s azok az okiratok, amelyek azzal vonatkozásban vannak, szintén nem nyújtanak alapot arra, hogy a felperesek vételi jogát meg lehessen állapítani. Ugyanis a 30 a. csatolt családi egyezményből és végrendeletből s az arra vezetett záradékból az tűnik ki, hogy az alperes a gyermekei közt halála esetére osztályt kivánt előkészíteni, illetőleg megállapítani akként, hogy a pellérdi uradalom ifj. !). Kálmán fiának, vagy fiainak, a budapesti ház és üzlet pedig másik fiának, Zoltánnak jusson; támogatja ezt a C) a. csatolt okirat tarlalma is, amelyre éppen felperesek hivatkoznak, s a per többi vonatkozó adatai is arra mutatnak, hogy már a haszonbéri szerződés megkötése is azt a czélt szolgálta, hogy majdan az osztályban a pellérdi birtok ifj. B. Kálmán felperesnek jusson. Ezeknek a világánál még jobban látható, hogy a vitás szerződés sem foglal magában az alperesre más kötelmet, mint azt, hogy akár abban az esetben, ha a birtokot elidegeníteni akarja, akár abban az esetben, ha gyermekei közt osztályt tesz, köteles a felperesek kívánságára a pellérdi birtokot 1.800,000 K értékben felpereseknek engedni át. Ennél a jogviszonynál fogva tehát nem lehet a birtokát elidegeníteni nem akaró és gyermekei között most osztályt tenni sem szándékozó alperest arra kötelezni, hogy a felperesek keresete folytán a birtokot nekik eladja. A felperesek keresetükkel elutasittatván, tárgytalanná vált az alperesnek az a kifogása, hogy a per alapjául szolgáló szerződés a kiskorúak részéről a gyámhatóság által nincs jóváhagyva. A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét a viszonkeresetre vonatkozó részében indokaiból hagyta helyben. = Az elővásárlási joggal az eladó vagy vevő csak abban az esetben élhet, ha a kötelezett egy harmadikkal valóban vételi szerződésbe bocsátkozott;