Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 84. A vaspályavállalat az üzemében szenvedett testi sértésért az 187XVIII. tcz. 1. §-a szerint az ott felsorolt kivételekkel, egyébként feltétlenül felelős lévén, az a körülmény, hogy saját alkalmazottját a baleset körül terheli-e mulasztás vagy gondatlanság, nem döntő. (Ouria 1913 február 25. 2442/912. sz. a. VI. p. t.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja, mert amenyiben H. I. láthatta is azt, hogy felperes a máv.-i indulóléiben levő vasúti kocsi nyitott ajtaja mellett áll, ebből még nem vonható következtetés sem arra, hogy a gondosság rendes mérve mellett látnia kellett volna azt is, hogy felperes ujját a vasúti kocsi nyílásába tartja, viszont felperesnek a gondosság legkisebb mérve mellett is tudnia kellett azt, hogy kezének egy bezárás előtt álló súlyosabb ajtó nyílásába való helyezése veszélyes, így a felperes sérülése csak azon esetre volna okozati összefüggésbe hozható a H. I. tényével, ha annak részéről gondatlanság volna megállapítható, vogy ha látta volna azt, hogy felperes ujja az ajtósarok nyílásában fekszik, erre azonban nincs adat (1912 február 20. 209/912.) A kir. Ouria: A vaspályavállalat az üzemében szenvedett testi sértésért az 1874: XVIII. tcz. 1. §-a szerint az ott felsorolt kivételekkel, egyébként feltétlenül felelős lévén, az a körülmény, hogy saját alkalmazottját a baleset körül terheli-e mulasztás vagy gondatlanság, nem döntő: a másodbiróság Ítélete tehát a felperes saját hibájára nézve felhozott indokainál fogva helybenhagyandó volt. 85. A harmadik személy javára kötött szerződés jogi természetéből következik, hogy a szerződés feletti rendelkezési jog mindaddig a szerződő feleket illeti meg, mig a kedvezményezett harmadik személy a javára kötött jogügyletről a szerződő felek által nem értesíttetett. (Curia 1913 február 26. 3610/912. sz. a. I. p. t.)