Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

1-26 Magánjogi Döntvénytár. nács határozata alapján az alperes telkéhez, mint annak kiegészítő része hozzájegyeztetett. Nyilvánvaló ezekből, hogy az 1899. évet megelőző időkben a 14 öl területen az átjárás, mint nyilvános közúton mindenki által szabadon, tehát a felperes és birtokelődei által is ezen az alapon gyakoroltatott, ilyen körülmények közt pedig szolgalomszerü gyakorlatról szó nem lehetvén, az átjárásnak ilyen módon való gyakorlása az elbirtoklás szempontjából figyelembe nem jöhet. Az pedig, hogy 1899 óta a felperes az átjárást, már mint az alperes tulajdonát képező ingatlanon szolgalomszerüen gyakorolta, szintén közömbös, mert ezen időtől a 32 év még el nem telt. Nem döntő az sem, hogy alperes a székesfővároshoz beadott kérvényében azt a kijelentést tette, hogy a 14 öl birtokrészlet a íelperes telkeihez szolgalmilag terhelt feljárót képez, mert e kijelentésnek nem tulajdonitható olyan értelem, hogy az alperes ez által a tulajdonába jutandó területen a felperes javára önként szolgalmi jogot biztosítani kivánt volna, aminthogy az átjárásból álló telkiszolgalom az nlperes ingatlanára csak a 3553/2. hrsz. ingatlan javára biztosíttatott telekkönyvi bejegyzés által. A 7107. betétbeli ingatlant illetően az átjárásra alapul nem szolgálhat az sem, hogy a felperes a 3553/2. hrsz. uralgó telket időközben megszerezte és a 7107. sz. telkeivel egyesitelte, mert az átjárás szolgalma csak a 3553/2. hrsz. ingatlan javára lévén bekebelezve, csak ennek érdekében gyakorolható jogosan, s így az ezzel egyesitett többi telkek érdekében az azokról való átjárás a létesített szolgalomnak olyan jogtalan kiterjesztése volna, amit az alperes, mint a szolgáló telek tulajdonosa tűrni nem tartozik. Alaptalan felperesnek az az állítása is, hogy a 7107. sz. ingatlanának természetes és szükséges lejárása az alperes telkén át van, mert alperes telkeinek a v. utczára homlokzata és kijárata vsn, s az alperes közigazgatásilag köteleztetett is arra, hogy a 3553/2. sz. uralgó telektől a 7107. sz. lelkeit szabályszerű fakerítéssel ellássa, illetve a létező átjáró-nyílásokat elzárja és a v. utcza felőli kijáratot megnyissa. Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett ítélkezni. V. ö. Magánjogi Dtár I. 133., 180., II. 107., III. 146., 16'., IV. 180., V. 15,, VI, 158., VII. 2(>. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.