Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 125 uralgó telek mindenkori birtokosainak a szolgáló telken 32 éven át szakadatlanul és békésen gyakorolt olyan átjárása vezethet, mely szolgálomszerűén, azaz jogként és azzal a czélzattal gyakoroltatik, hogy ez által az idegen — szolgáló — telken az uralgó telek javára telki szolgalom létesíttessék. Nem alkalmas útszolgalom megállapítására a szolgáló telken, mint nyilvános közúton mindenki által gyakorolt átjárás. (Ouria 1913 febr. 25. 4832/912. P. sz. a. I. p. i.) A kir. Ouria: Felperest kéréseiével elutasítja s az alperes viszonkeresetének részben helyet adva kimondja, hogy felperest a kérdéses ingatlanon át szolgalmi jog meg nem illeti s a felperest annak gyakorlásától eltiltja. Indokok: Az útszolgalomnak, mint telki szolgalomnak, törvényes fogalmából következik, hogy ilyen szolgalmat csak egy meghatározott telek tulajdonosa szerezhet abból a czélból, hogy saját telkét az idegen (szolgáló) telken való átjárás által czélszerübben vagy kényelmesebben használhassa. Következik ebből, hogy útszolgalomnak, mint telki szolgalomnak elbirtoklás utján való megszerzéséhez csak az uralgó telek mindenkori birtokosainak a szolgáló telken 32 éven át szakadatlanul és békésen gyakorolt olyan átjárása vezethet, mely szolgalomszerüen, azaz jogként és azzal a czélzattal gyakoroltatik, hogy ezáltal az idegen — szolgáló — telken az uralgó telek javára telki szolgalom létesíttessék. Az alperes telkéhez tartozó b-vel jelzett 14 Ó-öl lépcsős terület a korábbi időben közlerüleinek tekintetett s mint ilyen közút vagy ulcza gyanánt használtatott és pedig nemcsak a jelenleg felperes tulajdonát képezett és uralgóknak vitatolt telkek tulajdonosai által, hanem az bárki által szabadon használt ut volt. Támogatják ezt magának a telekkönyvi betétnek adatai is, s az 1870-ben készített régi térrajz is. Maga felperes is azt vitatta és kívánta bizonyítani, hogy a kérdéses terület soha sem volt az alperes tulajdona, hanem városi ut, úgynevezett «kis-utcza» volt, mely emberemlékezetet meghaladó idő óta közlekedési utul szolgált a 7107. sz. ingatlanhoz, illetve az azokon levő épület felállítása előtt az azon tul levő szőlőkhöz. Közterületi és nyilvános ulcza jellegét a b) betűvel jelzett terület csak 1899-ben vesztette el, amikor a székesfővárosi ta-