Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

124 Magánjogi Döntvénytár. 82. A megbízó helyett és nevében cselekvő megbízottnak perenkívülí tanúsítása nem lehet valószínűsítő adat arra nézve, hogy a megbízó tartozását a tanúsításban irt összeg erejéig törlesztette. (Ouria 1913 február 11. 5381/912. sz. a. V. p. t.) A budapesti kir. tábla: A követelést a hitelező javára feltétlenül sorozza. Indokok: A csatolt közjegyzői okiratban Dr. Sz. Z. mint az adós és végrehajtást szenvedő R. J.-nek megbízottja ad elő oly ténykörülményeket, amelyek valóságuk esetében a megbízó javára szolgálnának. Mivel azonban az ily ténykörülmények bizonyítására a megbízottnak egymagában álló vallomása, még ha az a perben és esküvel megerősítve történik is, rendszerint nem bir bizonyító erővel, annál kevésbé lehet a megbízó helyett és nevében cselekvő megbízottnak perenkivüli tanúsítása valószínűsítő adat arra nézve, hogy a megbízó tartozását a tanúsításban irt összeg erejéig törlesztette. Ennek következtében a Dr. Sz. Z. perenkivüli tanúsítását tar talmazó közjegyzői okirat nem valószinüsiti a bank r. t. kifogását, s így az előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható közokiraton alapuló követelést feltétlenül kellett sorozni. (1912 június 26. 4444/912.) _ A kir. Curia: A másodbiróság végzését helybenhagyja indokainál fogva, azonban mellőzésével az indokolás ama részének, amely a peres eljárásban megszerezhető bizonyíték erejével foglalkozik. 83. Az útszolgalomnak, mint telki szolgalomnak, törvényes fogalmából következik, hogy ilyen szolgalmat csak egy meghatározott telek tulajdonosa szerezhet abból a czélból, hogy saját telkét az idegen {szolgálój telken való átjárás által czélszerübben vagy kényelmesebben használhassa. Következik ebből, hogy útszolgalomnak, mint telki szolgalomnak elbirtoklás utján való megszerzéséhez csak az