Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 117 76 Az eladósodott színész képességeivel arányban nem álló csekély fizetésért (1000 K-ért) vállal szerződést, de kiköti, hogy neje 1000 K, leánya 2000 K fizetés mellett ugyané színházhoz szerződtessenek. Kimondatott, hogy a szerződés nem színleges vagy álszerződés, még akkor sem, ha az igazgató a színész nejétől és leányától a fellépést hónapokig nem is követelte; mivel a szerződés teljesítését tőlük tetszése szerint követelhette. (Ouria 1913 február 11. 1601/912. sz. a. V. p. t.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az alperes A. P. színészt egy évre 1000 Kor. fizetéssel szerződtette színházához, s ezzel kapcsolatban A. P.nek nejével és leányával is kötött szerződést, s mint színésznőket őket is alkalmazta, az előbbit 1000 K, az utóbbit 2000 K évi fizetéssel, igy A. P. és családja az alperes sziliházánál együttesen 4000 K fizetésben részesült. Megállapítható, hogy A. P. kívánta, hogy neje és leánya is szerződtetve legyenek, s ezt a feltételt azért kötötte ki, mert el volt adósodva, s e helyzetében érdekében állott, hogy neje és leánya részére a hitelezői által hozzá nem férhető keresetet biztosítson. Azok a szerződések azonban, melyek ennekfolytán létesültek, nem voltak álszerződések, mert ezen szerződések alapján egyrészről A. P. és családtagjai, másrészről az alperes között kölcsönös kötelmi viszony létesült, melyből folyólag alperes a kikötött fizetések kiszolgáltatása ellenében az A. P. és családtagjaitol tetszése szerint követelhette a szerződés teljesilését, s ha azt a jogot a kereset beadása előtt lefolyt hónapok alatt A. P. neje és leánya irányában nem is vette igénybe, abból még nem lehet arra következtetni, hogy alperes ezekkel csak színleges szerződést kötött, de nem lehet következtetni erre abból sem, hogy az A. P. a maga részére képességével arányban nem álló csekély fizetést kötött ki, mert a fizetés mennyiségének meghatározása tőle függött, s az erre vonatkozó ajánlatot az alperes szabadon elfogadhatta. Minthogy tehát a szerződés nem színleges vagy álszerződés, s nincs adat arra, hogy alperes az A. P. vagyoni helyzetét ismerve, a szerződések létesítéséhez tudatosan azon czélzattal