Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

118 Magánjogi Döntvénytár. járult volna hozzá, hogy A. P. hitelezői a kielégítési alap elvonásával megkárosíthassanak, a keresetet a kir. Curia sem találta alaposnak. * ¥ = Magánjogi Dtár II. 62., IV. 134. 77. Olyan kérelem, melynél fogva alperesek első sorban törlési engedély kiadására volnának kötelezendők és csak ennek elmulasztása esetében köteleztetnének annak eltűrésére, hogy felperesek a zálogjog kitörlésének bekebelezését az Ítélet alapján a telekkönyvi hatóságnál kérvényezés utján eszközölhessék ki, telekkönyvi törlés iránti perekben már azért sem foghat helyet, mert annak az előfeltételnek a bekövetkezése, hogy a törlési engedély ki nem adatott, a telekkönyvi rendelet értelmében a telekkönyvi hatóságnál kérvény utján nem igazolható. (Curia 1913 február 18. 1789/1912. sz. a. V. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét az elsőbiróság Ítéletére is kiható azzal a változtatással, melynélfogva a zálogjog törlésére alkalmas okirat kiállítására vonatkozó kérelmükkel elutasítja felpereseket és a keresetnek akként ad helyet, hogy az elsőbiróság Ítéletének rendelkező részében megjelölt zálogjog kitörlésének a követelés kifizetése következtében lörtént elenyészése folytán leendő bekebelezését elrendeli és a felpereseket feljogosítja arra, hogy a törlés bekebelezését az ítélet alapján közveilenül a telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvény utján saját költségükön kieszközölhessék, egyebekben helybenhagyja. Indokok: A másodbiróság ítéletében felhívott vonatkozó indokok alapján s tekintettel arra, hogy felpereseknek az őket terhelő fizetési kötelezettség teljesítése után beadott törlési keresete időelőttinek nem tekinthető, a m. kir. Curia is helyt adott a keresetnek. Minthogy azonban a törlési keresetek czélja abban áll, hogy az eredetileg érvénytelen, vagy időközben elenyészett zálogjogok kitörlése bekebeleztessék s az ilyen keresetek alapján a per bírósága a telekkönyvi rendelet 151. §-a értelmében a törlés iránt