Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

116 Magánjogi Döntvénytár. Tekintettel arra, hogy a lent kifejtettek szerint a csongrádi volt úrbéresek réti földjének egyenkénti felosztásakor úrbéri bírósági intézkedés következtében 99 hold 537 • öl közös osztatlan vizállásos föld maradt, amelyre nézve a csongrádi volt úrbéresek közbirtokosoknak tekintendők, mint ilyenek magánjogi jogképességgel és perképességgel birnak s a jelen perben is a községi biró képviselete mellett felperesként állanak, merőben közömbös a per eldöntésére az, hogy a C) a. szabályrendeletet megalkotott közgyűlés szabályszerüleg volt-e összehiva és hogy ennek a szabál)szerüségnek bizonyítására a D) a. főszolgabírói bizonyítvány alkalmas-e vagy sem, ugyanazért az alperesnek ez irányú panasza tárgytalan. Ami pedig azt a felvetett kérdést illeti, hogy az A) a. egyezséget jóváhagyó közgyűlés szabályszerű volt-e, e részben arra való tekintettel, hogy a csongrádi nagyréti közösbirtokosság 1911 aug. 13 án tartott közgyűlésében az A) a. egyezség elfogadása felett határozott, ennek a közgyűlésnek szabályszerű összehívása és szabályszerű megtartása iránti kifogást bizonyítani az alperes tartozott volna, a felperes tehát feleslegesen csatolta a D) a. főszolgabírói hivatalos bizonyítványt s az alperesnek az a panasza, hogy a íelebbezési bíróság ezt a bizonyítványt eljárási jogszabály sértésével fogadta el bizonyító erejűnek, szintén tárgytalan. Végül alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság a felperes közbirtokosok kereshetőségi jogát anyagi jogszabály sértésével állapította meg; mert az 1898: XIX. tcz., amelynek 30. §-a a közösbirtokosok gyűlésének az idézett törvényben meghatározott hatáskörét a közösen használt erdők és kopár területek állagának elidegenítésére, egyénenként felosztására és megterhelésére ki nem terjedőnek mondja ki, nem terjeszthető ki az ebben a perben fen forgó vizállásos közös, osztatlan réti birtokra és az idézett törvényczikknek 1. §-a szerint az arányosítás alá eső szántóföldekből, rétekből, nádasokból minden részes fél illetményének természetben elkülönítését kívánhatja, amiből önként következik, hogy a felperes közbirtokosság a szóban forgó réti vizállásos föld eladására fel volt jogosítva és igy nem sértett a íelebbezési bíróság anyagi jogszabályt azzal, hogy a felperes közbirtokosok összességét az A) a. egyezségben körülirt ingatlanok eladására jogosultaknak s a kikötött vételár per utján követelésére kereshetőségi joggal biroknak tekintette. Ez indokokból az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. = V. ö. Magánjogi Dtár V. 61., 102. sz. esetekkel és jegyzetekkel.