Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 115 talanul a telekkönyvi kivonat szerint két darabban, összesen hét hold és 649 [j-ölet, amely jogtalanul elfoglalt földnek tulajdonjoga és birtoka a csongrádi nagyréti közbirtokosság részére az alperes perbeli beismerése alapján jogérvényes Ítélettel odaitéltetett. A tartalmi valódiság tekintetében vitássá sem tett A) a. egyezség tartalma szerint pedig az alperes ezt a telekkönyvileg már nevén álló kél birtokrészietet vette meg a csongrádi közös nagyréti birtokosok képviselőitől s kötelezte vételárkép és egyúttal elvont haszon megtérítéséül a most keresetbe vett összeget megfizetni. Ez adatok szerint a fenforgó esetben a volt úrbéresek összességéről van szó, amely a magánjog szerint jogképes, magát szerződés által lekötelezheti, a per tárgyáról rendelkezhetett és igy perképes jogi személy és a birói gyakorlat szerint, amennyiben más törvényes szervezettel nem bir, a községi biró által perekben érvényesen képviselve van. Minthogy pedig a fenforgó esetben a csongrádi nagyréti közbirtokosok nevezete alatt a csongrádi volt úrbéresek összessége lépett fel keresettel a községi biró képviselete mellett, ennélfogva merőben közömbös az, a perképesség megbirálásánál, hogy a csongrádi volt úrbéresek birnak-e valamely szervezettel és hogy a perhez C) a. csatolt szabályrendelet szabályszerűen jött-e létre, vagy hogy az azt jóváhagyó megyei közigazgatási bizottság érvényesen hagyta-e azt jóvá és igy az alperesnek a S. E. 185. §-a b) pontjára alapítva emelt felülvizsgálati panasza nem bir megállnató alappal. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, amikor mellőzte azoknak az 1900. évi 13,080. sz. iratoknak a szegedi kir. törvényszéktől való beszerzését, amelyekkel az alperes a felperesi közbirtokosság létezését megczáfolni kívánta ; mert a szegedi kir. törvényszék fentebb idézett 1896 február 15-én 7. sz. a. hozott végzésének abból a rendelkezéséből, hogy a réti földek egyénenkénti felosztásakor a 99 hold 537 •-öl vízállások a közösbirtokosok osztatlan tulajdonaként meghagyattak, világosan következik az, hogy a csongrádi volt úrbéresek a közös és osztatlan vizállásos föld tekintetében, mint közbirtokosok jelentkeznek, akiknek tulajdonjogát az alperes az általa jogtalanul elfoglalt földterületre elismerte volt; és ilyen tényállás mellett nem sértett a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt azzal, hogy magáévá tette az elsőbiróságnak azt az indokát, hogy az iratoknak beszerzését azért mellőzi, mert az iratok tartalmával bizonyítani kívánt körülményt jelentőséggel nem birónak tekinti. 8*