Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

68 Magánjogi Döntvénytár. Az 1902-ben kelt okirat szerint A. K. hgné a hitbizományi javakat még kiterjesztette, de a haszonélvezeti jogot gr. H. K.-nak átengedte, aki azok birtokába be is lépett, az alapító azonban ezt is csak oly korlátozással tette, hogy maga a hitbizomány alapítása továbbra is attól tétetett függővé, hogy ha utána leszármazók nem maradnak, s ennélíogva a hitbizomány csak akkor lép teljes joghatályba, ha ő leszármazók nélkül hal el. Ebből a jogi fentartásból az következik, hogy mindaddig, amig a hitbizomány alapilója él, az ő beleegyezése nélkül, sőt tiltakozása ellenére, a hitbizomány állagában változtalást lenni nem lehet. Minthogy pedig A. K. bgné az eladáshozi hozzájárulását megtagadta, a haszonélvező által kötött adásvevési szerződés jóvá nem hagyható. (1912 okt. 22. 2326/912.) A kir. Curia: Az elsőbiróság végzését hagyja helyben azzal a kiegészítéssel, hogy az eladott hitbizományi ingatlanok vételárán megszerzett értékpapírok bírói letétbe helyezendők s a hitbizomány javára kötvényezendők. Indokok: A hg. A. K.-né által a gr. H. K.-tói leszármazó elsőszülött fiutódok javára alapitolt hitbizományhoz lariozó K. N. és D.-ben fekvő ingatlanoknak a hitbizomány jelenlegi birtokosa, gr. H. K. által kérelmezett tőkévé változtatását egyedül a hitbizomány alapitója ellenzi. Az ingatlanoknak tőkévé változtatása azonban egyedül ennek az ellenzésnek alapján meg nem tagadható, mert a hitbizomány alapitójának ama rendelkezése folytán, hogy az 1902-ben kelt szerződés értelmében az alapítástól eltérően beleegyezett abba, hogy a hitbizomány még az ő életében lépjen életbe, s hogy a hilbizományuak szánt ingatlanokat az első várományosnak, a jelenleg kérelmezőnek tényleges birtokába bocsátotta s megengedte azt is, hogy az ő tulajdonát képezett ingatlanokra a hitbizományi minőség a telekjegyzőkönyvben is kitüntettessék, ami be is következett: az alapító ezen ingatlanok felett való rendelkezési jogát elvesztette, s az ingatlanok a hitbizományi jogszabályok alá kerültek, s igy azok, amennyiben annak egyébként megkívánt feltételei fenforognak, a 15,742/69. sz. udvari rend. 16. §-a értelmében tőkévé változtathatók. Nem gátolja ezt az alapilónak az 1902. évi szerződésben is fentartott az a kikötése sem, hogy ha ő magzat hátrahagyásával halna el, (amit már 1902 ben kizártnak hitt agg korára való tekintettel, s aminek lehetőségét most 10 évvel később sem állítja) ugy a hitbizomány alapítása s hatálybaléptetése erejét és hatálját vesztené, mert ezen kikötésnek az ingatlanok eladhatása, illetve a hitbizományi birtokos által czélbavett tőkévé változtathatása szempontjából csak az a hatása van. hogy a jelzett esetben az ingatlanok helyébe azok értéke fog lépni.