Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

44 Magánjogi Döntvénytár. hető és mivel a különélésnek egymagában ugy sem volna jog­fosztó hatálya, ennélfogva az alperes érdemetlenségére alapított kifogás alaptalan. Jogszabály, hogy a hagyatéki javaknak szerzeményi minő­sége lévén vélelmezendő, a hátramaradt házastárssal szemben a fellépő oldalági rokonok kötelesek bizonyítani a hagyatéki javak ági minőségét. Felperesek bizonyítékot arra nézve, hogy örökhagyó ingó vagyona örökhagyóra valamelyik elődjéről, apja, anyja, nagy­szülő, stb. hárult volna, fel nem hoztak, ennélfogva a törvény­szék megállapítja, hogy az ingó vagyon örökhagyó szerzeményi vagyonát képezi és hogy így arra az öröklési jog az alperest illeti. Megállapítható, hogy a k—i ingatlan jutalékát örökhagyó az alperessel való házasság megkötése előtt vétel utján szerezte, a k—i, o—i ingatlanait pedig örökhagyó első férjétől örökölte. Tekintettel arra, hogy felperesek azon állításukat, hogy örökhagyó a vett ingatlant ági vagyonból eredő érték utján szerezte, nem bizonyították és tekintettel arra, hogy az ági vagyon jogi fogalma vérközösséget feltételez azon két személy közt, akiknek egyikéről a vagyon a másikra átszállolt, ezeknél fogva ezen ingatlanok is örökhagyó szerzeményi vagyonát képezik. Megállapítható az, hogy a k—i 222. sz. ingatlanokat Gy. P. elsőrendű felperes örökhagyó első férjének L. M.-nak és az örök­hagyónak elajándékozta és hogy a megajándékozottak az aján­dékba kapott ingatlant 720 K feladási ár mellett elcserélték az 51. sz. ingatlanért és hogy az elhalt L. M. jutalékát az örök­hagyó örökölte. Ha igaz is volna az, hogy elsőrendű felperes az elajándéko­zott ingatlanokat az apjától örökölte volna, az még sem tekint­hető örökhagyó ági vagyonának, mert jogszabályaink szerint csak az ági vagyon, amely örökhagyóra valamelyik elődjéről, apa, anya, nagyszülő, slb. hárult, a hárulás alatt az öröklés minden nemét és az élők közti ingyenes jogügyletek utján történt vagyonszer­zést is értve. Az a vagyon, amit a testvér a testvértől ajándékba kapott, a megajándékozott testvérnek szerzeményi vagyonát képezi. Ezeknélfogva tehát a k—i ingatlanok is örökhagyó szerze­ményi vagyonát képezik. Minthogy tehát a hátramaradt házastárssal szemben, a fel­lépő oldalági rokonok a hagyatéki javak ági minőségét bizonyi­tani nem tudták s minthogy az ideiglenes törvénykezési szabá­lyok szerint lemenők és végrendelet hiányában a szerzeményi vagyonban, legyen az akár a házasság előtti, akár a házasság tartama alatti szerzemény, tehát esetleg a közszerzeménynek az

Next

/
Thumbnails
Contents