Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 9 6. Jogszabály ugyan, hogy a kötelesrész az özvegyi haszonélvezettől mentesen adandó ki, azonban ez a szabály nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha a hagyaték, jövedelme nem tesz ki többet, mint amennyi az özvegy ellátására szükséges, mely esetben a kötelesrész csak az özvegyi haszonélvezet megszűnte után nyer kielégítést. (Ouria 1911 deczember 5. 3329/911. sz. a. I. p. t.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, melylyel a felperes részére kötelesrész czimén megítélt tőkének és járulékainak kifizetését, valamint a felperesnek hagyományozott ingatlan és ingó javaknak kiadatását a harmadrendű alperes -özvegyi jogára való tekintet nélkül rendelte el, helybenhagyja stb. indokok : Kiskorú P. J. kötelesrésze a hagyatéknak 15,982 K értékére tekintettel a természetben kiadandó ingatlan és ingó javak betudásával fejenkint 2663 K-ban állapíttatott meg; következésképp a mindkét felperes részére kiadandó 5326 K vagyonértéken felül az első- és másodrendű alpereseket illető hagyatéki vagyon értéke 10,654 K-t lesz ki és minlhogy ezen összegnek 5%-kai számitolt évi jövedelme meghaladja a harmadrendű alperes illő tartására a szakérlők szerint szükségelt 440 K-t.; -kétségtelen, hogy a harmadrendű alperesnek özvegyi joga a iötelesrész kiadásával sérelmet nem szenved. Joggyakorlatunk értelmében az özvegyi jog a kötelesrészt *;sak azon eselben terhelheti, ha a hagyatéki vagyon csekély értékénél fogva a kötelesrész az özvegyi jog sérelme nélkül ki nem adható ; minélfogva ezen anyagi jogszabályra s a hagyatéki vagyon értékére való tekintettel helyes a másodbiróság ítéletének az a rendelkezése, amelylyel kimondotta, hogy a végrendeletnek az az intézkedése, melylyel az özvegynek haszonélvezeti joga az egész hagyatéki vagyonra kiterjesztetett, a felperessel, mint az örökhagyónak kötelesrészre jogosított leszármazójával szemben hatálytalan. == V. ö. az 5. sz. eseltel és az ahhoz irl jegyzetekkel.