Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

4 Magánjogi Döntvénytár. az elsőbiróság indokaiból hagyta helyben a kir. tábla. (191f< febr. 28. 276/911.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Kiskorú gyermekének, a harmadrendű alperesnek* az első- és másodrendű alperesek részéről eszközölt örökbefogadásával a felperesnek, mint anyának, illetve volt természetesés törvényes gyámnak jogai érintve lévén, felperes jogosult megtámadni az általa kötött örökbefogadási szerződést eredeti érvénytelenség okából, valamint a szerződéssel megállapított feltételek be nem tartása miatt annyiban, amennyiben a feltételek az jogait is érintik. Minthogy azonban az érvénytelenség okául felhozott az a körülmény, hogy a szerződéstől annak gyámhatósági jóváhagyása előtt elállott, bizonyítva nincsen és minthogy az, hogy a harmadrendű alperes hivatalnoki állás elnyeréséhez szükséges magasabbkiképeztetésben részesüljön, a szerződéskötés bontó feltételéül lelt volna kikötve, a szerződésből ki nem tűnik: helyesen ítéltek az alsóbiróságok, amikor a felperest az említett körülményekre alapított keresetével elutasították; miért is a másodbiróság ítéletét ezen oknál fogva, ugy a kereset* többi alapját illetően az, 1877 : XX. tcz. 15. és 36. §-aira alapított indokolása alapján kellett helybenhagyni. * * = Ha az örökbefogadott kiskorú, gyámhatósági jóváhagyás kívántatik az: örökbefogadáshoz. Dtár r. f. XII. 162. — Ha az örökbefogadási szerződés feltételhez van kötve és a fellétel be nem következése miatt kéretik felbontása, az, ki ez okból a szerződést megszüntetni kéri, azt, hogy a feltétel nem teljesítene11. bizonyítani tartozik. Dtár r. f. XXII. 64. — Az örökbefogadónak az örökbefogadási szerződés alapján jelentkező jogutóda nem tekinthető oly harmadik személynek, kit elődjei törvényes cselekményei nem köteleznek. Dtár r. f. XXI. 89. — Az örökbefogadási szerződés jogérvényének megtámadása csak az örökbefogadó örökhagyó, mint egyik szerződő fél jogán történhetik akkor, ha a megtámadás joga az örökhagyót is megillette volna; miért is azon nőt, ki férje utáni öröklési jogáról lemondott, nem illeti. Dtár IV. f. III. 35. — V. ö. Magánjogi Dtár IV. 51., V. 2., 6. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 2. Az a körülmény, hogy az egyik házastárs halála után annak hagyatéka letárgyalíatott és bíróilag átadatott, nem akadályozza a leszármazókat abban, hogy az életben lévő szülő vagyonából az elhalt szülő közszerzeményét követeljék, de ennek