Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

2 Magánjogi Döntvénytár. mek öröklési joga szempontjából az örökbefogadóval szemben teljesen a törvényes leszármazó joghelyzetébe jut. Következménye ennek az, hogy az örökbefogadási D) alatti szerződés a természetes anya, a felperes, az örökbefogadó szülők első- és másodrendű alperesek között lett ugyan megkötve, de ez a szerződés harmadrendű alperesnek az ezzel létesített szerződés viszonyait szolgálja az ő érdekében, tehát általa és az örökbefogadó szülők között megkötöttnek tekintendő. Általános jogszabály, hogy minden szerződés felbontható, ha mindazon feltételek fenforognak és bizonyittatnak, amelyek a szerződés felbontását szükségszerűvé teszik, folyományaként ennek az örökbefogadási szerződés és a hozzáfűzött összes joghatályok is megszüntethetők, ha a benne érdekelt felek ezt kölcsönös és egyező akarattal felbontják és ha az örökbefogadott kiskorú érdekében, a felbontáshoz a gyámhatóság is hozzájárul, nyilvánvaló ezek után is, hogy az örökbefogadás felbontását, a felek kölcsönös akarata hiányában a birói itélet is pótolhatja. Kérdés ezekután, hogy az örökbefogadás felbontása körül érdekelhető felekként kik tekintendők. Miután az örökbefogadott gyermekre nézve az örökbefogadó szülők, illetve azok családjával szemben, az örökbefogadás által olyan, a család- és örökjogból folyó jogok nyílhatnak meg és a törvény erejénél fogva biztosítva is vannak, amely jogokhoz, különösen pedig azok megszüntetéséhez az örökbeadó szülőknek egyáltalában jogosultságuk nincs, mert az örökbeadó szülők, másnak örökbeadott gyermeküket az örökbefogadó szülők után való öröklési igényeiktől el nem zárhatják, sem meg nem foszthatják, kétségtelen, hogy az örökbeadó szülőket csak az esetben illeti meg a jog az örökbefogadási szerződés felbonthatóságára nézve, ha igazolják annak eredeti érvénytelenségét, illetve a megtévesztés esetét, aminek szükséges előfeltétele az, hogy a tévedés lé: nyeges tévedés legyen. A tényállás az, hogy felperes, akinek gyermeke a harmadrendű alperes házasságon kivül született, az alpereseknél volt házasságra lépése előtt havi 10 K ért tartásban és nevelésben, hogy ezt megszüntesse, ugyanezt a gyermeket örökbe adta az alpereseknek, azon indokolással, miként magát a D) alattiban kifejezte, mert férje a gyermeket magához venni nem hajlandó s miként keresetében előadja, ez csak jámbor hazugságnak tekintendő indokolás volt. Tekintettel már most arra, hogy felperes az alpereseknek vagyoni, társadalmi viszonyairól már az alperesekhez való bizalmasabb viszonynál és ismeretesebb állapotnál fogva tájékozva volt, másrészt az örökbefogadás jóváhagyását hatósági nyilvános