Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Az örökbefogadott kiskorúnak édesanyja jogosítva van az örökbefogadási szerződést eredeti érvénytelenség alapján megtámadni, mert a szerződés az ő volt gyámi hatalmát érinti. (Ouria 1911 nov. 28. 2751/911. sz. a. I. p. t.) A pécsi kir. törvényszék: A keresetet elutasítja. Indokok: Felperes keresete arra irányul, hogy a p—i árvaszék előtt kötött és a b—i árvaszék által kiskorú Sz. E. érdekében gyámhatóságilag jóváhagyott s az igazságügyminiszter által megerősített örökbefogadási szerződést azért, mert alperesek az örökbefogadó szülők, őt akkor, midőn kiskorú leányának, a harmadrendű alperesnek örökbefogadása tekintetében reábeszélték, megtévesztették, megcsalták, azt Ígérték ugyanis, hogy kitaníttatják, hivatalfőnöknőt vagy postás, vagy pénztárnoknő kisasszonyt neveltetnek belőle s mert nemcsak ezt nem tették, hanem durvasággal, embertelen durvasággal bántalmazták és így őt a szerződéskötés tekintetében megtévesztették, másrészt az elvállalt szerződési kötelezettségeket megszegték. Első- és másodrendű alperesek tagadták ugy a megtévesztésre, mint a szeretetlen durva bánásmódra nézve tett állitások valóságát, ugy ők, mint a harmadrendű alperesek ügygondnoka kérték felperest keresetével elutasítani. Az örökbefogadás (adoptio) az a szerződés, melynélfogva valaki, az örökbefogadó, másnak, a vérszerinti szülőnek gyermekét saját gyermekéül fogadja, hogy az általa neveltessék, utána örökösödjék, esetleg nevét is elnyerje. Az örökbefogadás ekként «mutatio naturae», vagyis addig, míg fennáll, az örökbefogadó és örökbefogadott közt mesterségesen létesiti azt a viszonyt, amely a szülő és gyermek közt a nemzés és a véregyezség teremtette természetes kapcsolatból folyik ; ennélfogva a magyar jog szempontjából az örökbefogadásnak legközvetlenebb joghatálya az, hogy az örökbefogadott gyérMagánjogi Döntvénytár. VI. 1