Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

170 Magánjogi Döntvénytár. vagyis 1739 K 25 fill. az örökhagyó hagyatékául állapítandó* meg, s igy az örökhagyó cselekvő hagyatéka az ingatlanok. 7500 K értékével együtt 9239 K 25 fillért tesz ki. Ezt az ingatlanokon jelzáloggal biztosított 8690 K-nak fele, vagyis 4345 IC és a 260 K temetési költség, összesen tehát 4605 K terhelvén, a felperesek örökrésze a tiszta hagyatéknak és a felpereseknek, előre kiadott értéknek a számításba vételével állapítandó meg. Ezt az előre kapott értéket a másodbiróság helyesen állapította meg a (320 X 2) 640 K felében, vagyis (160 X 2 =) 320K-ban, miért is a felperesek mindegyikének anyai örökrésze tisztán (9239 25—4605 = 4634-25 + 320 = 4954-25: 4 =) 1238 K 56fillért tesz ki, s miután ebbe az előre kapott érték beszámítandó s a maradványul jelentkező (1238 56—160 =)1078 K 56 fillérrea felperesek mindegvike az ingatlanok tiszta értékében (7500— 4345 = 3155 : 4 =)*788 K 75 fillért kapott, (1078-56—788-75 =} 289 K 81 fillért tesz ki az az összeg, amelyet felperesek mindegyike, a két felperes tehát (289 81 X 2 =) összesen 579 K 62: fillért követelhetnek a kereseti dongafáknak az örökhagyó hagyatékához tartozó értékéből; megjegyeztetvén, hogy a fentiek értelmében a hagyatéki terhekből ilyen módon a felpereseket csakis a jelzálogilag biztosított 4345 K-nak ÍU—Vi-része terheli s atemetési költség az ingókból a felperesek terhére már számításba vétetett. Ezekhez képest az alsóbiróságok ítéleteit részben megváltoztatni s az első- és másodrendű alpereseket a másodbiróság által megítélt 164 K 62 filléren felül, még további (579 62— 164-62 =) 415 K-ban marasztalni kellett. * * = V. ö. Magánjogi Dtár I. 156., II. 40., 63., 100., 101., 102., III. 35., 73., 118., 226., IV. 113., 216., 233., V. 53., 178., 191., 192., VI. 8., 56. száma esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel, továbbá a 103. számú? esettel. 105. A házassági együttélés időtartama alatt szerzett vagyon szerzeményi minősége mellett joguélelem harczol ugyan, azonban közszerzeményről nem lehet szó addig, mig a házastársak valamelyikének a házasság kötésekor megvolt, de a házasság tartama alatt eladott külön vagyonának értéke nem pótoltatott.