Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 169 104. Ha a közszerző házastársak külön vagyonai egyenlő értékűek, ennek az a következménye, hogy az a vagyon, mely a házasság megszűnésekor meg­volt, a házastársak egyenlő arányú tulajdonául tekintendő. (Curia 1912 április 23. 5417/1911. sz. a. I. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének az első- és másod­rendű alperesek marasztalására vonatkozó részét helybenhagyja, ugyanannak az ítéletnek a felperesek elutasítására vonatkozó ré­szét az elsőbiróság ítéletére is kihatóan részben megváltoztatja, és az első- és másodrendű alpereseket végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy a felpereseknek még további 415 K tőkét meg­fizessenek. Indokok : A szatmárnémelii kir. törvényszék 1874. évi 677. számú végzése és a vonatkozó telekkönyvi iratok alapján kétség­telenül megállapítható, hogy a felperesek anyja: az örökhagyó, az elsőrendű alperessel fennállott házasságának tartama aíatt szüleitől a szatmár-városi 150. sz. telekjegyzőkönyvben felveti belsőséget örökölte, az ebből álló érték tehát, mint örökhagyónak külön vagyona, a közszerzemény kiszámításánál épp ugy számí­tásba veendő, mint az elsőrendű alperes részére megállapított külön vagyon is számításba vétetett. Az örökhagyó jelzett külön vagyonának az értéke ugyan nem lett külön megállapítva, tekin­tettel azonban arra, hogy az örökhagyónak egyik osztályos társa az örökhagyó szüleitől tisztán 2000 K értéket kapott és hogy az örökhagyónak 3000 K teherrel jutott emiitett belsőséget az örök­hagyó és az elsőrendű alperes házastársak a per adatai szerint 16,000 K-ért eladták, elfogadhatónak jelentkezik a felperesek az az állítása, hogy az örökhagyó külön vagyonának értéke legalább is annyira tehető, mint az elsőrendű alperesé, vagyis 2300 K-ra. A közszerző házastársak külön vagyonai ezen egyenlőségé­nek következménye, hogy az a vagyon, amely a házasság meg­szűnésekor megvolt, a házastársak egyenlő arányú tulajdonául tekintendő. Áll ez a jelen esetben annyival inkább, mert a kere­seti ingók szintén a házasság tartama alatt szereztettek, s a másodrendű alperes ki nem mutatta azt, hogy a szóban forgó -dongafát ő, és pedig a saját vagyonából szerezte meg. Ehhez képest a házassá? megszűnésekor a házastársak bir­tokában volt és 3478 K 50 fili. erlekü dongaiának felerésze is,

Next

/
Thumbnails
Contents