Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

163 Magánjogi Döntvénytár. rint a felperesek keresetének a hagyatéki ingatlanok "/ía részére hely adatott, az elsőrendű alperes a hagyatéki teher viselésére köteleztetett, helybenhagyja. Indokok: A védekezett elsőrendű alperes az ellenirathoz másolatban csatolt és nem kifogásolt közjegyzői okiratba foglalt . adásvételi szerződésre hivatkozással azt vitatta, hogy a gy—i 296. számú telekjegyzőkönyvben felvett hagyatékot képező ingatlanokat is megvette férjétől, az örökhagyótól; a közjegyzői okiratból azonban ezen ingatlanok tévedésből kimaradtak, mely tényállításai bizonyítására a közjegyzői okirat felvételénél ügyleti tanukul közreműködött M. N. és M. P. kihallgatását kérte. Az 1886: VII. tcz. 22. §-ában foglalt az a kötelező jogszabály, mely a házastársak közt ingatlanokra vonatkozólag létrejött adásvételi szerződések érvényességére a közjegyzői okirati kényszert irja elő, nem zárja el az érdekelt ügyfelet annak bizonyithatásától, hogy az-okirat felvétele körül tévedés merült fel, a fenforgó esetben tehát a védekezett alperesnek jogában állott bizonyítani, hogy a jelzett hagyatéki ingatlanok is adásvétel tárgyát képezték s ekként ő azokra is tulajdonjogot szerezvén, nem képezik férjének, az örökhagyónak hagyatékát. Tekintve azonban, hogy a közjegyzői okirat világos és határozott tartalmával szemben a kihallgatott M. N. és M. P. ügyleti tanuk vallomásával az alperes tényállításai bizonyítottaknak nem tekinthetők, mert a tanuk nem igazolják, hogy örökhagyó a hagyatéki ingatlanokat is eladta nejének : Ezekből az indokokból s a másodbiróság által felhívott és felhozott s ezekkel nem ellenkező többi indokokból a másodbiróság ítéletét helybenhagyni kellett. * * = A férjnek az a nyilatkozata, hogy üzletét nejére átruházta, az 1886: VII. tcz. 22. §-ára tekintettel, a kötelező közjegyzői okiratot nem pótolhatja. Dtár III. f. IV. 6. — A házastárs, aki házastársától azt követeli vissza, amit ez a köztük fenforgó, de érvénytelen jogügylet folytán kapott, az 1886 : VII. tcz. 22. §-a értelmében csak a magánokirattal való bizonyítástól van elzárva, minden egyéb bizonyítási eszközt azonban, tehát főesküt is, jogosan vehet igénybe. Dtár III. f. XXIV. 116. — (Ugyanez a szabály a hozomány átvételének bizonyítására kimondatott Dtár III. f. III. 77., III. f. XV. 126. sz. a.) — V. ö. Dtár IV. f. V. 99., Magánjogi Dtár I. 156.