Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

112 Magánjogi Döntvénytár. volna, annál kevésbé, mert az a körülmény, hogy a 2., 3. a. szerint tényleg kifizetettnek elismert 8000 K nem a felperesnek, hanem az ő beleegyezésével hitelezőjének fizettetett, ezt az összeget hozományi jellegétől meg nem foszthatja. A másodbiróság ítéletét tehát a per főtárgyára vonatkozó részében ezeknél az indokoknál fogva és az elsőbiróság Ítéletében felhozott vonatkozó indokok alapján helyben kellett hagyni. * ¥ V. ö. Magánjogi Dtár III. 2EO., IV. 36., 88., 110. számú esetekkel és jegyzeteikkel. — Minden oly jogügylet, melynél fogva valaki anélkül, hogy arra jogszerüleg kötelezve volna, másnak vagyonát saját vagyonából visszteher nélkül növeli, ajándékozást képez. Dtár uj f. XX. 113., uj f. XXIV. 105. — írásba nem foglalás miatt az ajándékozási szerződés meg nem támadható. Dtár r. f. IV. 129. — Ajándékozási szerződések — a házastársak közt létrejöttek és a kiskorúakra vonatkozók kivételével — küiönleges alakszerűségekhez kötve nincsenek, minélfogva az elfogadott ajándékozási igéret érvénytelenítési ok nélkül vissza nem vonható. Dtár uj f. XX. 113. — Ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződés hatályos. Dtár uj f. XXXI. 13. — Hozománynak igérése harmadik személy részéről, ki azt törvény alapján nem tartozik adni, ajándékozási ígéretnek tekintendő. Minthogy az osztrák polgári törvénykönyv szerint a valóságos átadás és írásbeli okirat nélkül telt szóbeli ajándékozásból kereseti jog nem származik, Erdélyben történt fenti értelmű igéret keresettel nem érvényesíthető. Dtár uj f. XXXI. 14., 74. — Ajándékozási igéret jogi kötelezettséget csak akkor állapit meg, ha az igéret meghatározott tárgyra vonatkozik és az ajándékozónak erre vonatkozó komoly ajánlata a megajándékozott részéről hasonló módon elfogadtatott. Dtár uj f XXIV. 10Ö. 66. /. A gyermek szülőjét csak abban az esetben tartozik eltartani, ha a szülő nem bir oly vagyonnal 69 munkaképességgel, hogy magát az ebből elérhető^ jövedelemmel eltarthassa, de ez a tartási kötelezettség is a gyermeket csak abban az esetben terheli, ha arra egyéb kötelezettségeit is számba véve, saját illő megélhetésének veszélyeztetése nélkül képes. — //. Halált okozó balesetért az elhalt szülői kár fejében csak oly tartásnak megtérítését követelhetik, amelytől elestek és amelyre fiuk velük szemben törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva kötelezhető lett volna. Azon vagyoni előnyök elvesztéseért azonban, amelyekhez a szülők nem az el-