Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 1H nem egyezett, de kártériléssel tartozik. Dtár IV. f., V. 71. — A színész, ki a szerződésileg kikötött színházi bíróság állal elbocsátásra Ítéltetett, a szerződés felbontása miatt a színigazgatótól kötbért nem követelhet. Magánjogi Dtár IV. 137. 65. Az ajándékozási Ígéretnek — aminőnek a hozomány adása iránti Ígéret is tekintendő, — érvénye, vagy az abból eredő kereseti jog különös alakszerűséghez nincs kötve; igy az állandó birói gyakorlat abban az irányban alakult ki, hogy az ajándékozási Ígéretből is bíróilag érvényesíthető kötelem származik, ha az komolyan tétetett, s a megajándékozott részéről elfogadtatott. (Ouria 1912 márczius 6. 4133/1912. sz. a. I. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Hazai jogunkban az ajándékozási ígéretre nézve, aminőnek a másodbiróság Ítéletében kifejtett okokból a hozomány adása iránti ígéret is tekintendő, nincs semmiféle törvényes intézkedés abban az irányban, hogy az ajándékozási igéret érvénye vagy az abból eredő kereseti jog valamely különös alakszerűséghez volna kötve, amiből folyóan az állandóan követett birói gyakorlat abban az irányban alakult ki, hogy az ajándékozási ígéretből is bíróilag érvényesíthető kötelem származik, ha az komolyan tételeit és a megajándékozott által elfogadtatott. A felperes keresetét az alperes által vele szemben tett ilyen ígéretre alapítván, annak a pernek sorsa attól függ, vájjon a felperesnek a keresete alapjául veit tényállítást bebizonyítani sikesiilt e, vagy sem? Erre vonatkozóan az elsőbiróság ítéletében felhozott helyes indokoknál fogva a kir. Curia magáévá teszi az alsóbircságok álláspontját azzal a kiegészítéssel, hogy az elsőbiróság ítéletében tüzetesen felsorolt ellentmondó tanúvallomásokat szorgosan mérlegelve és különösen figyelembevéve azt a körülményt, hogy a valódiság tekintetében meg nem tagadott 2. és 3. a. elismervények szerint a felperes és neje az alperestől a vitatott igéret tétele után a keresetbe vett összegnél jóval kisebb összeget hozomány czimén elfogadtak, anélkül, hogy az állítólag ígért nagyobb összegű hozományhoz való igényüknek kifejezést adtak volna, a kir. Curia sem látja bebizonyilottnak azt a kereseti állítást, hogy az alperes a felperesnek 60,000 K hozományt ígért