Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénycár. 37 34. /. Az ingatlannak birói árverésen való megvétele a birtokosok javára folyó elbirtoklást megszakítja. — IL Az a körülmény, hogy valamely terület a folyó folyásának megváltozása következtében a folyó másik parijára és egy másik község határába került, a tulajdonjogot meg nem változtatja. (Ouria 1911 november 12. 1027/1911. sz. a. III. p. t.) A kir. Ouria: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja részben és akképpen, hogy alpereseket végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy a sztárai 223. számú telekjegyzőkönyvben 1353— l358/a/480/2/l/a/1/a. hrszám alatt felvett" ingatlannak az 1910. évi márczius hónap 10-ikén kelt mérnöki vázrajzon b-c-d-e-p-r-s-t-u-b vonalakkal halárolt, alperesek állal osztatlan közösségben birtokolt 11/1340/1600, holdat kitevő részét felperesnek birtokába adják, továbbá 1907. évi márczius 17-étől a birtokbaadásig évenként 100 K elvont hasznot megfizessenek. indokok: K. D. közös mérnökszakértőnek 1908 április 4-én és 1910 márczius 12-én kelt véleményei szerint az általa 1910 márczius 10-én a helyszínén felvett vázrajzon b-c-d-e-p r s-t-u-b vonalakkal határolt peres terület a sztárai 223. sz tjkvben 1355—l358/a/480/2/l/a/1/a. hrsz. a. felveit ingatlannak kiegészítő részét alkotja. Ez az ingatlan keresethez a) alatt mellékelt tjkv. szerint egészben, tehát a per tárgyát levő részében is a felperes kizárólagos tulajdonául van bejegyezve. Az U. M., S. J., D. J., id. T. J., T. J. és L. M. tanuk által bizonyított az a ténykörülmény, hogy a peres terület eredetileg a Laborcz folyó bal pariján, a szlárai halárban feküdt ugyan, de a Laborcz folyásának megváltozása következtében lassanként a Laborcz jobb partjára és igy Laborczfalva község halárába került és a peres területet 32 évet meghaladó idő óta alperesek s illetőleg jogelődeik birtokolják, felperes jogelődeinek és felperesnek tulajdonjogát meg nem szüntette. Mert a peres területre nézve az 1885 : XXIII. tcz. 4. §-a, 5. §-ának első és második bekezdése, továbbá 8. és 9. §-ai alkalmazást nem nyerhetnek. Ugyanis eltekintve attól, hogy alperesek ezt nem is állították és azt, hogy ők parti birtokosok, fel sem hozták, a fenforgó esetben természetes iszapolásról szó sem lehet, mert a természetes iszapolás a parti birtoknak a viz medréből való növekedése, tehát uj szárazföld, a