Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

30 Magánjogi Döntvénytár. zője maga a Cs. J. Gy. volt, az 1—28. t. a. jelzett énekekre nézve is a bitorlást alperesek terhére megállapítani kérte. Minthogy azonban erre nézve az alsóbiróságok által helyesen felhozott indokok szerint a per idevonatkozó adataival éppen az nyert bizonyítást, hogy a szóbanforgó irodalmi adalékoknak nem Cs. J. Gy. a szerzője: ennélfogva a 2. §. 2. bekezdése szerint a felperes keresetének ebben az irányban sem volt hely adható. A másodbiróség ítélete a felperest keresetével elutasító részében tehát a fentebb kifejlett okokból helybenhagyandó volt. Ellenben a viszontkeresetről intézkedő részében a másod bíróság ítéletét megváltoztatni s erre nézve az elsőbiróság ítéleti rendelkezését helybenhagyni azért kellett, mert amenyiben a C) és D) alatti kiadások már külső kiállításukban is feltűnően hasonlók egymással, czimképük pedig, csupán a színezés kivéte lével, teljesen ugyanaz és a D) alatti tartalmának jelentékeny része a C) alattiban szintén ugyanazonosnak bizonyul, felperes ezekből a jelenségekből azt, hogy az ő szerzői és kiadói jogát alperesek megsériették, jóhiszemüleg jogosnak vélhette és igényét veszélyeztetve láthatta, a midőn pedig ennek biztosítása végett l. r. alperes ellen zárlatot eszközöltetett, ily előzmények mellett nem tekinthető olyannak, mint aki nyilván valótlan, vagy megszűnt igényét kívánta zárlat által biztosítani; mihez képest I. r. alperes a zárlatból származó állítólagos kárának megtérítése iránt az 1881 : LX. tcz. 244. és 236. §-ai alapján támasztott viszonkeresetével az elsőbiróság által helyesen utasíttatott el. * * = Az 1884: XVI. tcz. értelmében vett szerkesztőnek csak az tekinthető, aki többek irodalmi adalékát szellemi munka kifejtésével szerves összmüvé kapcsolja össze, és csak az ily módon t. i. több szerzőnek irodalmi adalékaiból szellemi munka kifejtésével alkotott uj miinek egységes egészére, mint összmüre nézve részesül annak szerkesztője, — az uj miiben összefoglalt egyes irodalmi adalékok tekintetében az illető egyes szerzőket megillető jogoknak érintése nélkül a szerzővel egyenlő védelemben. A szentírásban előforduló zsoltároknak gyűjteményes kiadása, habár az előbbi gyüjtéményes kiadással megegyezik is, nem esik a szerzői jog bitorlásának fogalma alá, mert az ily gyűjteményes mü nem áll az 1884: XVI. tcz. védelme alatt, hanem az úgynevezett közvagyont tevő iratok közé tartozik. Dtár III. f. XXVII. 130.