Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

26 Magánjogi Döntvénytár. hogy az ingatlanon útszolgalom gyakoroltatik. Jelen esetben pedig elsőrendű alperest a nyilvánkönyvek félre nem vezethették és egyedül a nyilvánkönyvekbe való bizalom el nem hitethette vele, hogy az általa újonnan szerzett birtokrészleteket szolgalom nem terhelheti, miután a keresetben megjelölt szolgalom 30 évet felülhaladó időn tul nyilvánosan gyakoroltatott s annak nyomai még a helyszíni tanúkihallgatásnak foganatosításakor is meglátszottak és elsőrendű alperes éppen a szolgalom gyakorlásának megakadályozására alkalmazta a vashuzalokat. (1908 május 12. 910/908.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja s a felperesi keresetével elutasítja. Indokok: Néh. B. I. 1901 decz. l én halt meg, hagyatékát a kir. törvényszék 1902 szept. 27-én az örökösöknek, köztük a felperes P. I.-nak már át is adta volt akkor, amikor a felperes 1906 nov. 8 án a jelen pert megindította, még pedig B. I. mint élő személy ellen. Az utóbbinak a kereset kézbesíthető nem lévén, a törvényszék a hagyaték képviseletére ügygondnokot rendelt ugyan ki, ezzel azonban az alperes idézése szabályszerű nem lesz; mert akkor a hagyaték már átadva lévén, nem hagyatékot, hanem az örökösöket személyesen kellett volna perbeidézni. Ezek szerint az idézett polgári perrendtartás 339. §-ának 1. pontjában emiilelt semmiség esete forog fenn. De azért a kir. Curia még sem találta az alsóbiróságok Ítéleteit megsemmisítendőknek, mert a kir. Curiának rendelvénye következtében meghallgatott örökösök a dr. L. R. ügyvéd (ügygondnok) perbeli eljárását jóváhagyták és magukra érvényesnek ismerték el; mert továbbá a kir. Curia a keresetet érdemileg alaptalannak találván, az alperes idézésének szabályszerű volta fontosságát veszti. Érdemben: Nem vitás, hogy a lefolyt birtokháboritási perben a mostani felperes azért lett pervesztes, mert a mostani elsőrendű, mint ottani egyedüli alperes bebizonyította, hogy midőn az elsőrendű alperes a C—i 9. és 13. sz. betétekben fiivett ingatlanokat megvetle. tudatta a felperessel, hogy azokat vasfonállal fogja bekeríteni és hogy erre a felperes azt felelte : «csak tegye)) (faccia pure). Ezt a kijelentést a kir. Curia komoly akaralkijelentésnek és beleegyezésnek tekintette, mert a tanuk szerint az ösvény főleg arra szolgált, hogy a felperes azon a 665. hrsz. ingatlanon levő kúthoz járjon vizet meríteni, mely érdek most már megszűnt annak következtében, hogy Fiume városa vízvezetéket létesített, mely a felperes házát is vizzel látja el.