Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 13 jutott, az elsőbiróság tévedett akkor, midőn az egész ingatlannak 6000 K értékéből VB részt = 750 K t, mint a felperes által az anyai vagyonból kapott értéket számította a felperes kötelesrészének a terhére ; ennélfogva meg kellett állapítani, hogy felperes az anyai vagyonból összesen 2799 K értékben részesült; s minthogy felperes kötelesrésze 3537 K-ban van megállapítva, ebből a már kapott 2799 K levonásával felperesnek alperes mint megajándékozott által, kötelesrész kiegészítése fejében fizetendő tőke 737 K-ban volt megállapítandó. (1910 máj. 19.780/910.) A kir. Guria: A másodbiróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyja. * * = V. ö. Dlár r. f. XV. 72., r. f. XIX. 61., r. f. XXV. 13., 58., 67., u. f. XI. 66., uj f. XIII. 207., uj f. XIV, 117., uj f. XXVIII, 305., 311., uj j XXXIX. 52., III. f. XVII. 126. 8. Ha a felperes a kereset indításával igazolatlanul késedelmeskedett, a részére megitélt kötelesrész után a kamat nem örökhagyó halálától, hanem csak a kereset beadásától jár. (Ouria 1910 nov. 23. 3461/910. sz. a. I. p. t.) Az aradi kir. törvényszék: Megítél felperesnek 1500 K kötelesrész tőkét s ezután 1890 nov. 18 tói 1895. jul. l-ig 6 %, azontúl pedig 5 % kamatot. Indokok: Ami a kamatokat illeti, a kir. törvényszék azért, marasztalta alperest 1890. évi november 18 tói mini a íelperes nagykorúvá válta idejétől, mert a tanuk szerint felperes többször követelte anyai örökrészét, de alperes annak kiadását megtagadta, s igy saját rosszhiszemű magatartásával adott okot a felperest megillető köteles része hasznait helyettesítő törvényes kamatoknak a felszaporodására, amelyekkel szemben különben is használta azon idő alatt az ingatlanokat kizárólag. (1909 nov. 31. 23007/909. sz. a.) A nagyváradi kir. tábla: Csupán 1908 nov. 15 tői ítélt meg az 5 % kamatot, mert felperes 1890. nov. 18-án vált nagykorúvá, azt a körülményt, hogy ezen időtől a kereset beadásáig 1908 nov. 15-ig a kereset megindításában bármi okból akadályozva lelt volna, nem is állította ; már pedig olyan esetekben, midőn a felperes mulasztása folytán az éveken ál felszaporodott kamatok megítélésére az alperes jogtalan terheltetésére, esetleg anyagi romlására szolgálhatna okul, az állandó bírói gyakorlat