Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

1-2 Magánjogi Döntvénytár. az édesanya halála után a felperest köteles rész czimén megillető illetőségét kiadni vonakodik. Minthogy felperes szerint az egész ingatlan 8050 K értékű s igy alperes az édesanya illetőségéből támadt öröklés jogczimén neki járó résznek a felét, vagyis az egész ingatlan értékének az Vs-adát, 1012 K-t kiadni tartozik, kéri az 1012 K kötelesrésznek megítélését. Eldöntendő kérdés csak az. vájjon felperes az édesanya hagyatékából neki járó kötelesrészét hiánytalanul megkapta-e vagy sem. Nem vitás, hogy a közös édesanya tulajdonát képezték a r i 649 és 840 tkvi sz. ingatlanok egészben, a 42, 1601. és 3619. sz. tkvi ingatlanoknak pedig a fele. Az állandó birói gyakorlat szerint a kötelesrész kiszámításának alapjául az a vagyonérték szolgál, melyet az örökhagyó gyermekeinek még életében előre adott, továbbá, melyet még életében elajándékozott s végül, amely halála után hagyatékában maradt. Ezt a gyakorlatot szem előtt tartva, a birói szemle alapján meg kellett állapítani az ingatlanok értékét slb., stb. örökhagyónak összes vagyona 14,149 K-t tesz ki s igy felperes kötelesrész czimén 3537 K-t igényelhet. Ezzel szemben azonban megállapítható, hogy stb. stb. 3549 K-t kapott felperes az édesanya vagyonából. Minthogy tehát íelperes az őt kötelesrész czimén megillető 3537 K-nál többet kapott édesanyjának a vagyonából, keresetét mint alaptalant el kellett utasítani! (1910 febr. 12. 44/910.) A győri kir. tábla: A felperesnek kötelesrész kiegészítése fejében megítél 737 K-t. Indokok: Meg van állapítva, hogy a felperest anyja vagyonából kötelesrész czimén V< rész, vagyis 3537 K ilielte. Ez a megállapítás felebbezve nincs s felperes felebbezésében elfogadja azt a megállapítást is, hogy ő az alperestől az r—i ingatlanokból az anyjuk tulajdonát tevő Vs rész jutalékokat 2758 K értékben megkapta stb. stb. Az r —i ház és tartozékai a peres felek szüleinek közös tulajdona volt, az anya az ő felerésznyi jutalékát az A) alatti szerződéssel leányára, az alperesre ruházta át, az apai felerészt pedig a peres felek egyenlő arányban örökölték; ekként alperes tulajdona lett az apai rész V*, vagyis az egész ingatlan V* része és az anyai 2A rész, összesen 3A rész, mig felperes csak az apai illetőség felét, vagyis az egész ingatlan % részét kapta; s minthogy eszerint a 3619. hrsz. ház, kert stb. ingatlannak az á 2/4 része, amely anyai vagyon volt, kizárólag az alperesnek