Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

2 Magánjogi Döntvénytár. gének megfelelt, — mert az, hogy a felebbezési biróság a tanukat szavahihetőknek tarlja-e vagy sem, hogy azok vallomásával mit vesz, vagy nem vesz bizonyítottnak, és miért ? és hogy mit kellett volna bizonyítottnak elfogadni és tényállásul megállapítani, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Ami pedig felperesnek e panaszszal kapcsolatban a felebbezési biróság elnökének pervezető módjával szemben felhozott panaszát illeti, az a felülvizsgálati kérelem érdemének eldöntése szempontjából tekintetbe nem vehető. Végül alaptalan felperesnek az anyagi jogszabály megsértésére alapított panasza is. A felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint ugyanis: az 1909 évi június hó 5. napját már jóval megelőzőleg felperes alperessel szemben hidegen viselkedett, minden ellen kifogása volt, alperest gyermekeik előtt bitang és gazember nevekkel illette, Sz. M. eiőtt többször kifejezést adott annak, hogy alperes irányában utálattal viseltetik, — a közös hálószobából a cselédszobába költözött, az alperes elől bezárkózott, — és midőn végre alperes 1909. évi június 5-én hajnalban a szoba kulcsát a felperestől elvenni megkísérelte, felperes ez ellen nemcsak makacs ellentállást fejtett ki, hanem lármájával, hogy meg akarják gyilkolni, az egész házat felzavarta. Azt, hogy ennél az alkalomnál alperes felperest rugdalta, és fojtogatta, vagy egyébként bántalmazta volna, a felebbezési biróság nem vette bizonyítottnak. Megállapítást nyert továbbá, hogy alperes a konyhapénzt nem a felperesnek, hanem a cselédjüknek adta, ez azonban csak 1909. évi február 1-től, vagyis attól az időtől kezdve történt, amikor már felperes és alperes között a benső együttélés megszűnt és közöttük a czivódások napirenden voltak. Végül megállapítást nyert, hogy felperes 1909. évi június 17-én távozott el a közös lakásból és hogy felperes mind az eltávozás előtt, mind pedig annak utána S. A.-val, aki egyideig a feleknél albérletben lakott, bizalmas viszonyban állott, amennyiben azon idő alatt, mig felperes az alperessel együtt lakott, többször előfordult, hogy felperes, mialatt férje távol volt, bement S. A. szobájába és ott huzamosabb ideig tartózkodott, — hogy egy ízben felperes és S. A. a konyhának a folyosóra nyíló ajtajában állottak, mialatt felperes a S. A. kezével játszadozott, egy ízben pedig esti időben felperes és S. A. az utczán együtt mentek, — hogy a különélés ideje alatt felperes 1909 augusztus 4-én S. A.-val az utczán találkozván, karonfogva mentek fel a sikló melletti szűk uton a várkertbe, a hol esti 7Va óráig időztek, hogy felperes