Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

ISO Magánjogi Döntvénytár. 86. Ha a házasulandók mindegyike vagyont hoz a házasságba, s a házassági szerződés szerint mindkettőjük vagyona fele-fele részben iratik át közösen nevükre : a szerződésben foglalt az a kikötés, hogy az egyik házastárs gyermektelen elhalálozása esetére annak vagyona törvényes örököseire szálland, agy értendő, hogy nem az eredetileg hozott, hanem a házastársnak a szerződési megállapodás szerint futott és nevére irt vagyon (esetleg eladási értéke) adandó ki az örökösöknek. (Curia 1911 ápr. 12. 5634/910. sz. a. í. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletének azt a részét, melylyel a k—i 560. helyrajzi számú ingatlan % részét, illetve a helyébe lépő vételárt, — s amelylyel az 1906. helyrajzi számú ingatlannak örökhagyó nevén álló Va részét, annak hagyatékaként megállapította s ezekre a felperesek öröklési igényét megítélte s alperest kötelezte, hogy az utóbbi ingatlant a felperesek birtokába adja, helybenhagyja; — egyebekben mindkét alsóbiróság Ítéletét akként változtatja meg, hogy alperest csupán 250 K tőke s járulékainak s az 1096. helyrajzi számú birtokrészét Vs része után eső évi 280 K elvont haszonnak a felperesek részére leendő megfizetésére kötelezi, ezt meghaladó keresetével a felpereseket elutasítja. Indokok: A 4.y. a. házassági szerződés szerint örökhagyó és férje a k—i 560. 1096. 963/a. és 502. helyrajzi számú ingatlanokat kölcsönösen teljes tulajdonjoggal engedték át egymásnak s igy is lett a tulajdonjog egyenlő fele részben az átengedett ingatlanokra bekebelezve; a szerződésnek az a rendelkezése tehát, hogy ha a házasságból gyermek nem születik, az előbb elhalt házastárs része visszaszáll az ő törvényes örököseire, akként értelmezendő, hogy az a rész száll vissza, amely a szerződés szerint kinek-kinek tulajdonába jutott és amelyre nézve a telekkönyvi tulajdon javukra bekebeleztetett. Ez alapon a felperesek az ingatlanoknak csak azt a felerészét követelhetik, amely a házassági szerződés alapján az örökhagyó nevére Íratott, amiért is a másodbiróság ítélete csak azon részében volt helybenhagyandó, mellyel a felperesek öröklési igényét az 560. és 1096 helyrajzi számú ingatlanoknak az örök-