Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
134 Magánjogi Döntvénytár. tanú a biztatásokra és Ígéretekre vonatkozóan azt vallja, hogy azok megtartására nézve a postatitkár akkép nyilatkozott, hogy «ő tőle függ, miután a postaigazgató az ő előterjesztését elfogadja»7 ezekből pedig következik, hogy a rovancsolást teljesítő hivatalnok részéről a büntető feljelentésnek meg nem tételére s a postamesteri állásnak a felperes Anna nevü másik leánya részére leendő adományozására nézve tett Ígérete nem tétetett az alperest kötelezően, hanem csakis olyan biztatásként, amely a postaigazgatóság által esetleg elfogadható is lehetett: kétségtelen tehátr hogy azoknsk beállta, vagy be nem következése a felek közt fenforgó ügylet bontó feltételeként ki nem köttetett s ekként az. ügylet érvényességére befolyással sem lehet. ¥ ¥ — Az a fenyegetés, hogy ha a nő az adósság átvállalását magában foglaló irást alá nem irja, férje visszaéléséért a biróságnál fel fog jelentetni: alapos félelmet kelthet ugyan, de erkölcsi kényszerhelyzet igazolására elégséges jogellenes fenyegetést nem képez. Dtár r. f. XXV. 31. — Jogellenes fenyegetésről nem lehet szó, midőn az egyik fél a másiknak valamely a törvény által biztosított jog (biztosítási végrehajtás) használatától való elállás fejében vagyoni értékkel bíró szolgáltatás teljesítésére kötelezte magát. Magánjogi Dtár I. 217. — Büntető feljelentés és törvényesen elrendelt vizsgálati fogság, bár lelki gyötrelmekkel járj nem állapítja meg a kényszer fennforgását akkor sem, ha a feljelentő feljelentése visszavonását joglemondó okirat aláírásától tette is függővé. Magánjogi Dtár III. 34. (L. a jegyzeteket is.) — Jogos követelés nem teljesítése esetére birói jogsegélylyel való fenyegetés csak akkor jogellenes, ha a fenyegetőt meg: nem illető vagyoni előny elérését czélozza. Magánjogi Dtár III. 244. 77. A váltópernek sajátlagos természete, mely különösen a bizonyítási eljárás terjedelmében és a bizonyítási eszközök korlátozottságában is jelentkezik, okvetlenül megkívánja, hogy a váltóper birájának olyan döntését, mely csak a bizonyítás elégtelenségére van fektetve, a váltóügylet alapjául szolgáló magánjogi viszonyból kiinduló polgári perekben csak formai eldöntésnek, tehát az itélt dolog létét kizárónak kell venni; ha csak a peres féltől lehetetlent kívánni, s ezen az uton jogaiban megsérteni nem akarjuk, amit a jog czélja s feladata kizár. (Marosvásárhelyi kir. tábla 1911 ápr. 4. G. 67/1911. sz. a.)