Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Mayánjogi Döntvénytár. 17 a munkásoknak szerződésből eredő követeléseiért közvetlenül akkor is felelős, ha a munkásokat nem ő, hanem személyzete, vagy alvállalkozó alkalmazta volt.» A szerződésen kivül álló harmadik személy közvetlen felelősségét megállapító eme törvényhely, mint az általános felelősségi tan korlátait kitágító és a harmadik személyre súlyos következményekkel járható intézkedés, a dolog természete szerint szorosan magyarázandó. Az idézett szakasz kifejezetten és kizárólag «vállalkozót» és ((alvállalkozót)) különböztet meg, és az alvállalkozó felelősségét ter^ jeszti ki a vállalkozóra. A jelen ügyben alperes az erdőnek nem vállalkozója, hanem a nem vitás tényállás szerint tulajdonosa volt, ki az erdő letárolását egy vállalkozóra — egy háromtagú társaságra, melynek egyik tagja G. volt — bizta. A tulajdonos és fővállalkozó közötti viszony némely tekintetben eltér a fővállalkozó és alvállalkozó közötti viszonytól; amikor tehát a törvény a felelősségnek az alvállalkozóról a vállalkozóra való áthárításáról beszél, ebből egymagában a felelősségnek a fővállalkozóról a tulajdonosra való áthárítását következtetni és megállapítani, éppen a jelzett szoros magyarázat folytán, nem lehet. Ha tehát az idézett törvényhely értelmében a vállalkozót az alvállalkozó által kötött szerződés közvetlenül kötelezi, a felelősség külön elvállalása nélkül is, az erdőtulajdonost a fővállalkozó által kötött ily szerződés, külön elvállalás nélkül, törvényi intézkedés hiányában közvetlenül nem kötelezi. Minthogy ezek szerint felpereseknek alperes ellen közvetlen kereseti igénvük nincsen: felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. (1909 június 9. 104,433/908. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének a per főtárgyáról intézkedő részét megváltoztatja, a felpereseket az 1900: XXVIII. tcz. 37. §-ának az alperesre nem alkalmazhatósága okából keresetükkel elutasithatóknak nem találja. indokok: Az alperes czégének a vállalata tárgyát megjelölő kifejezéséből, valamint abból az előadásából, hogy B. B—n fürésztelepe van s az ennek czéljaira szolgáló (gravitáló) erdőállomány is az övé, végre abból az előadásából, hogy az emiitett fürésztelep czéljaira szolgáló erdei vágások letárolását, s az ott termelt rönköknek a fürésztelephez való usztatását egy G. A. s két társából álló alkalmi egyesülésre bizta, kitűnik, hogy alperes a szóban forgó erdőállomány tulajdonát a faanyag kitermelése s a fürésztelepen való ipari földolgozása végett, vagyis vállalata tárgyának czéljaira szerezte meg; következéskép alperes az erdőállománynak nem pusztán tulajdonosa, hanem az erdőállomány faanyagának a fürész-