Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

7x Magánjogi Döntvénytár. telepen való faipari földolgozásához való előállítása is vállalata tárgyának kiegészítő része, s igy a fa kitermelésére, és a fürésztelephez usztatására nézve épp ugy vállalkozónak tekintendő, mint az ekként előállítóit nyers faanyagnak a fürésztelepén való faipari földolgozására nézve. Ha már most az erdőállomány kitermelését, vagyis a fák döntését, rönkölését s annak leusztatását alperes nem a saját alkalmazottjaival végeztette, hanem az ezek körén kivül eső személyekből álló alkalmi egyesülésre bizta, ez az alkalmi egyesülés kérdéses munkára nézve alvállalkozónak tekintendő, az alvállalkozó által a munka elvégzésére fölfogadott erdei munkások pedig, akik közé, amint nem vitás, a felperesek is tartoztak, ilyenformán az alvállalkozóval szemben a szerződésből eredő követelésükért való felelősség tekintetében a felperes mint a kérdéses erdei munka vállalkozója irányában az 1900 : XXVIII. tcz. 37. §-ának alkalmazásba vételét jogosan igényelhetik. Az elsőbiróság Ítéletének ezzel ellenkező döntését tehát megváltoztatni, s minthogy az elsőbiróság a kereseti követelés érdemleges elbírálásába bele sem bocsátkozott, de ehhez a felek által ajánlott bizonyítás fölvétele is szükségesnek mutatkozik, az elsőbiróságot a megfelelő eljárásra utasítani kellelt. (1910 április 7. 2444/909. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 46. Az örökhagyót, mint kedvezményezettet illető kiházasitási egyletbeli nászjutalék, mely az örökhagyó atyjának, mint egyleti tagnak befizetéseiből alakult, nem szerzeményi, hanem ági vagyon. (Curia 1911 január 25. 4096/910. sz. a. — A Curia V/H. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Curia: A felpereseket 1150 K iránt támasztott követelésükkel elutasító részében mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja, felpereseket azon az alapon, hogy ez az összeg az örökhagyónak egészben szerzeménye, elutasithatónak nem találja, ezt az összeget az első helyen nevezett B. I. által a kiházasitási egyletnél befizetett dijak és illetékek erejéig ági vagyonnak nyilvánítja és utasítja az elsőbiróságot, hogy az elsőrendű felperes B. I. által a kiházasitási egyletbe befizetett dijak mennyiségét a peres felek jegyzőkönyvi tárgyaláson leendő meghallgatásával és