Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

7<; Magánjogi Döntvénytár. ugyanazért részben a kir. Curia a másodbiróság végzését meg­változtatja s az elsőbiróság végzését hagyja helyben; ellenben a másodbiróság végzésének azt a részét, amelylyel felperes eluta­sittatolt arra nézve, hogy az alperes pénztári fő- és segéd­könyveinek a leiperesre vonatkozó bejegyzéseket magukban fog­laló része közös okiratnak mondassék ki, felhozott indokaiból helybenhagyja. = Üzleti könyvek rendszerint nem közös okiratok. Dlár r. f. X. 255. A gyakorlat összeállítását I. a Magánjogi Dlár III. 54. sz. esethez irt jegy­zetben. — Az üzleti könyvek, leltárak és mérlegek közös okiratok azokra nézve, kik az üzletben fekvő vagyonra tulajdoni igényt formálhatnak. Magánjogi Dlár III. 54. — Az ügyvéd és irodavezetője között, azáltal, hogy ez utóbbi havi fizetés mellett az iroda jövedelmeinek bizonyos százalékában részesül, társasági jogviszony nem létesül; és ha nincs oly megállapodás, hogy az ügyvéd könyvei az iroda­vezető érdekében is vezelendők : azok közös okiratoknak nem tekinthetők. Magánjogi Dlár IV. 81. 45. Aki az erdőállomány tulajdonát a faanyag ki­termelése és fürésztelepén való faipari feldolgozása végett szerezte meg: a fa kitermelésére és a farész­telepre usztatására nézve épugy vállalkozónak tekin­tendő, mint az ekként előállított nyers faanyagnak a fürésztelepen való faipari földolgozására nézve. Ha a fa kitermelését és leusztatását harmadik sze­mélyre bizla, ez vele szemben alvállalkozó, aki által felfogadott erdei munkásoknak szerződésből eredő követeléseiért a vállalkozó az 1900: XXVIII. tcz. 37. §-a értelmében közvetlenül felelős. (Curia 1911 január 25. 695/1910. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Felpe­reseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A kereseti előadás szerint az alperes czég alvállal­kozója a felpereseket erdei munkára szerződtette 1906. évi áp­rilis 23-tól deczember hóig terjedő időre. Ezt a szerződést a neve­zett alvállalkozó megszegvén, felperesek az 1900. évi XXVIII. tcz. 37. §-a alapján alperes mint vállalkozó ellen fordulnak a szer­ződés megszüntetése folytán előállolt követelesük kielégítése czél­jából. Az 1900. évi XXVIII. tcz. 37. §-a így szól: «A vállalkozó

Next

/
Thumbnails
Contents