Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

74 Magánjogi Döntvénytár. természeténél fogva gyakorolni jogosult; a kereset azonban nem erre irányulván, az jogszerű alappal bírónak nem tekinthető. (1910 június 14. 502/910. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. * * = V. ő. Magánjogi Dlár 1. 463. sz. eseitel. — Ha a szerződésileg engedett lakási jog határozottan körülírva nÍDcs, azon természetszerű feltételezés ellenében, hogy a lakás mellékhelyiségekkel is szokott járni, a tulajdonos tartozik az általa megtámadott használati jog kiKötölt terjedelmét bizonyítani. Dtár uj f. XI. 58. — Az özve"gy részére kikötött lakás használata tisztán személyhez kötött és csak személyesen gyakorolható jog, s mint ilyen harmadik személyre át nem ruházható. Dlár uj f. XXIV. 79. — A lakás és használat szolgalma oly személyes jog, melyre zálogjog nem szerezhető és végrehajtás nem vezethető. Dtár uj f. XXIV. 94. — Ha a lakás szolgalmával terhelt ház leég, vagy más módon elpusztul a szolgalom, szünetel, de a kötelezett a házat megfelelő időben felépíteni vagy a jogosult részére hasonnemü lakást szerezni köteles. A jogosult más helységben a lakást elfogadni nem köteles. Dlár IV. f. I. 36. — A lakásszolgalomnak megfelelő pénzbeli egyenérték utólag hosszabb időre csak akkor érvényesíthető, ha a jogosult kimuiaija, hogy igényeinek előbb érvényesítésében tőle kem függő körülmények állal gátollatolt. Dlár IV. f. III. 178. — Szolgalmi jog neletkezik, ha az anya leányának és vejének hozományul házában életfogytig tartó lakást igér. Dtár IV. f. IV. 176. 44. Kereskedelmi könyvek a kereskedő és a vele szerődő harmadik személy közti jogviszonyban nem közös okiratok. Ellenben közös okiratnak tekintendő a kereskedőnek az a feljegyzési könyvecskéje, mely a szerződő harmadik személy és az általa alkalmazott munkások részére kifizetett összegek feljegyzését és ezek által aláírásukkal való elismerését tartalmazza. (Curia 1911 jan. 17. 5161/910. P. sz. a. IV. p. t.) A szegedi kir. tábla: Felperest alkeresetével elutasítja. Indokok: Felperes közös okiratoknak kérte kimondani alkereselében az alperesi üzleti és azokkal összefüggő azon segédkönyveket, melyek 1908—1909. időről az alperes téglagyárában eszközölt építkezésből folyóan az alperes által neki vagy megbízottjának teljesített fizetéseket tanúsítják. Az 1893: XVIII. tcz. 215. §-a értelmében a rendes eljárásban is joghatályos 81. §. második bekezdése megjelöli a közöseknek tekintendő okiratokat.