Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 71 A pécsi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s kimondja, hogy felperes keresetével azon okból, mert követelésének jogi alapja a jó erkölcsökbe ütközik, el nem utasítható stb. indokok: Felperes az A) alatti dij- és költségjegyzék szerint szerződéseknek felolvasása, aláíratása, telekkönyvek kivonatolása, kőszénbánya-jogosítványok bekebelezési dija, készpénzkiadások, szerződések, nyilatkozatok, összehasonlító és nyilvántartó jegyzékek elkészítése, értekezések, sürgetésekés levelezések munkadija czimén követel alperesektől 3790 K-t. Minthogy pedig maguk alperesek is azt vitatják, hogy a bányajogositványok megszerzéséhez szükséges szerződéseket nem felperes készítette, hanem azokat ők maguk ügyvédeik által állíttatták ki, s így a felperesnek az a ténykedése, hogy a neki átadott vagy megküldött szerződéseket községe lakosai előtt felolvasta s azokat általuk aláíratta, a jó erkölcsökbe nem ütközik, s minthogy továbbá a bíróságok, mint telekkönyvi hatóságok ügyköréhez tartozó ügyekben úgymint, telekkönyvi dologi jogok szerzése vagy törlése kieszközlése tárgyában beadványokat szerkeszteni s azokat az illetékes bíróságokhoz benyújtani s ezzel kapcsolatosan az azokhoz szükséges telekkönyvi adatokat betekinteni s megszerezni a B. megye által alkotott s belügyminiszteriig jóváhagyott szabályrendelet 2. pontja szerint jogában állott s ekként e czimen kövelelt munkadiját a bíróság előtt is érvényesítheti, s minthogy az általa készített beadványok felbélyegzése s azzal felmerült készkiadása megtérítéséhez való igénye, továbbá a rábízott telekkönyvi bekebelezések kieszközlése során még szükségessé vált szerződéseknek, nyilatkozatoknak, összehasonlító és nyilvántartó jegyzékeknek elkészítése, értekezések, sürgetések és levelezések czimén felszámított követelése egymagában azért, mert azok keletkezése idején községi jegyző volt, s hogy e kiadása és munkálatai az őt alkalmazott község lakosai és alperesek mint bányavállalkozók közt létesült jogügyletek körül merüllek fel, a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető : az elsőbiróság Ítéletét a rendelkező rész értelmében meg kellelt változtatni. (1910 máj. 18. 1021/910. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. — A községi jegyzők magánmunkálatai a jogirodalomban sokszor megvitattaltak. A munkálatokért való felelősségről szól a Curia 6288/903. sz. Ítélete, mely szerint a község szervezeti szabályai szerint a jegyző végrendelet felvételére jogosult, sőt ha arra felszólitlatik, köteles is. Kimondatott a jegyző kártérítési kötelezettsége, ha azok, kiknek javára az örökhagyó végrendelkezni akart, a jegyző által készített végrendelet alaki hiányai miatt a nekik szánt előnyökhöz nem jutottak. Dtár IV. f. I. 47.