Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. 7 delkezését tartalmazza s hogy a végrendeleti tanuk ezt a ki­jelentést magán a végrendeleten bizonyítsák ; minthogy a végrendelet ezen érvényességi kellékeket nél­külözi, mert sem annak szövegében, sem külön záradékban a kérdéses tanúsítvány nem foglaltalik; minthogy ez a hiány tanú­vallomásokkal nem pótolható ; minthogy megállapítható, hogy örökhagyó végrendelkezés közben akadozott s folytonosan nem tudott beszélni s végrendelkezés közben örökhagyónak a feje le­lankadt; minthogy örökhagyó csupán kérdésre adott feleletkép­pen jelentette ki «]gen»-nel, hogy a végrendelet az ő végaka­ratát tartalmazza, az ilyen kijelentés pedig nem tekinthető hatá­rozott és kételyt kizáró kijelentésuek; mindezeknél fogva a vég­rendelet örökles alapjául nem szolgálhatván, azt érvénytelennek nyilvánítani s a hagyatékra a törvényes öröklés rendjét meg­ál'lapitari kellett. (1909 jan. 22. 514/909.) A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoz­tatja s a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Nem alapos a felperesnek az a kifogása, hogy a végrendelet záradékában hiányzik annak a bizonyítása, hogy a végrendelkező örökhagyó kijelentette, mikép az okirat az ő végrendeletét tartalmazza, mert a záradékban a tanuk bizonyit­ják, hogy örökhagyó a megértelmezett végrendeletet jóváhagyta s minthogy a végrendelet szövegének utolsó mondata itty szól : «ez utolsó kívánságom, mely halálom után végrehajtandó,)) ebben pedig annak a kijelentése, hogy az okirat az örökhagyó vég­rendeletét tartalmazza, benne foglaltatik : kétségtelen, hogy az ily tartalmú okirat jóváhagyásának bizonyítása egyértelmű az örökhagyó ama kijelentésének bizonyításával, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza. Igaz, hogy a kérdéses kijelentést nem ezen szavakkal tette, hanem az okirat felolvasása és megértelmezése után hozzá­intézett ama kérdésre, hogy ez az ő végrendelete, igenlőleg felelt; azonban az 1876: XVI. tez. csak a szóbeli magánvégren­deletek érvényességéhez kívánja meg a 15. § ban azt a kelléket, hogy a végrendelkezőnek egész terjedelemben, élőszóval s nem valamely hozzá intézett kérdés igenlése vagy megtagadása állal kell nyilatkozatait megtenni és kinyilatkoztatni azt, hogy az ál­tala tett nyilatkozatot végrendeletnek kívánja tekinteni; ellenben az írásbeli" magánvégrendeletek érvényességi kellékeinek meg­állapítására nézve a törvény sem a végrendelkező ama kijelen • lésére nézve, miként az okirat az ő végrendelkezését tartal­mazza, sem pedig a végrendelkezőnek egyéb kijelentéseire nézve sehol sem tiltja a kérdés igenlése általi nyilatkozattételt, amiből következik, hogy a végrendelkező a kérdéses kijelentést a hozzá

Next

/
Thumbnails
Contents