Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

xvni Tartalommutató. 1 „i |> jogviszonyoknak a szabályozását czélozta, melyek a mezei gazdálkodásból s az ilyen gazdaságban való alkalmaztatásból rendszerint folynak, s nem terjed ki azon jogviszonyoknak a szabályozására, melyek abból erednek, ha a birtokos a gazdatisztet, habár a mezei gazdálkodás melléküzemeként folytatolt, de lényegileg ipari természetű olyan működési körben foglalkoztatja, melyben az alkalmazottnak testi épsége különös veszélynek van kitéve, amilyen a gőzerőre berendezett örlőmalom-üzem is 107 226. Cselédnek, ki ablaktisztogatás közben a létráról leszédülve balesetet szenved: a gazda rendszerint nem tartozik káriéritéssel .... .... ._. .._ 349 Vasút felelőssége. 32. Aki a töltést korlátoló kerítésen tilalom ellenére átmászva jut a pályatestre és ott őt vasúti baleset éri, azt saját gondatlanságával idézte elő és kártérilésre nincs igénye akkor sem, ha a sérültet a pályatesten epileptikus roham érte és közvetlenül ez okozta a balesetet... _. — 55 71 A vasút felelős a közege által szolgálata teljesítése közben okozott balesetért még akkor is, ha közege hivatalos hatáskörének túllépésével követte el a kárt okozó cselekményt. Szemben azzal, hogy a tesli sértést elkövető jogerősen elitéltetelt: a kártérítési kötelezettség megosztásáról nem lehet szó ._ _ .... — _ ... — — — ~~ - 102 72. Az utczán járó közönség tartozik kifejteni annyi gondosságot, hogy a villamos vasút sineire oly időben ne lépjen, amikor a villamos kocsit baleset nélkül megállítani már nem lehet s ezért a sérült egyén gondatlanságának kell tulajdonítani azt a balesetet, mely abból következik be, hogy a sérült a mozgásban levő villamos kocsi előtt lép rá a sínekre. Nem állapítja meg a vasút felelősségét az a körülmény, hogy a kocsivezető nem csengetett, még akkor sem, ha a rendőrség e miait a kocsivezeiőt el is marasztalta, mert a csengetés elmulasztása s a baleset közt az okozatos összefüggés meg nem állapitható _ — 104 73. Ha a balesetet szenvedett özvegye abban a hitben, hogy a balesetet férje hibája okozta, fogadott el kis összegű kárpótlást és mondott le további jogairól: ha e feltevésének tévessége kiderült, teljes kártérítést követelhet „ .... 105 199. A villamos vasúti vállalat nem felelős azért a balesetért, melyet a postakocsisnak, tehát harmadik személynek az alperes által meg nem akadályozható az a cselekménye okozott, hogy jóllehet a villamos kocsi vezetőjének csengetését hallania kellett, ahelyett, hogy kocsijával megállott s a villamos vonat elhaladását bevárta volna, közvetlenül a mozgó villamos kocsi előtt hajtott át a vágányokon _ 314 236. Az utczán járó közönség tartozik ugyan annyi gondosságot kifejteni, hogy az utczán elvonuló vasúti sínekre ne lépjen olyan időben, midőn a vasúti kocsit, illetve mozdonyt baleset elkerülése nélkül megállítani már nem lehet, de nem tekinthető a vasutat mentesítő gondatlanságnak, hanem a vasúti üzem természetével járó különös veszélynek, ha a sértett gyermek azon a téren elhaladása közben, melyen heti vásár miatt nagy sokadalom volt, a sinpár közvetlen közelében áll meg, és az erős csengetéstől megijedve a sínpárba ugrik .._ 368 Automobil tulajdonos felelőssége. 33. Az uton való átkelésnél a gyalogjáró is tartozik ügyelni, hogy az általában gyorsabban haladó jármüvek alá ne kerüljön. Ha tehát akkor kerül az automobil kerekei alá, mikor előtte futva akar a síkos ut másik felére jutni, ahelyett, hogy a gépkocsi elhaladását megvárja, a saját gondatlanságával okozott balesetért kártérítést nem követelhet 57