Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommtttaló. XVII mindazon esetekben, ahol a 83. § ban meghatározott kivétel fenn nem lorog, már a polgári bírósághoz intézett keresetlevél feletti intézkedés alkalmával hivatalból figyelembe veendő pergálló körülménynek kívánta lekinteni azt, ha a keresetben nincs kimutatva, hogy a kártérítésre irányuló polgári kereset folyamatba tételél megelőzően jogerős büntető birói ítélettel megállapittatolt az, hogy az illető munkaadó vagy ennek oly megbízottja, akinek a megbízásból eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, a balesetet szándékosan, vagy a 81. §. második bekezdésében említeti gondatlansággal idézte elő .... _.. ._. _. 50 29. Az, hogy a baleset folytán elhalt alkalmazott a balesetet megelőzően csak rövid ideig állolt a munkaadó szolgálatában, és hogy a szolgálati szerződés értelmében felmondás nélkül is elbocsátható volt volna, a munkaadó kártérítési felelősségére s a kártérítés módjának meghatározására befolyással nem bírhat. — A kártalanítás mérve tekintetében nem az az irányadó, hogy a kártérítésre jogosult özvegy eltartása az 6 életviszonyaira való tekintettel évenként mennyibe kerül ? hanem az, hogy a baleset folytán elhalt férje az ő keresetéből a neje eltartására mennyit fordíthatott ? „ _J .._ „ 52 30. V földmunka veszélyes üzemnek nem tekinthető. — A munka közben bekövetkezhető baleset elhárítása végett maga a munkás is kellő gondossággal és körültekintéssel tartozik eljárni. Ha a munkás a földásást nem a szokásos leásással, hanem aláásással végzi és habár a munkavezető az aláásást el nem tiltotta, de a munkástársak a munka veszélyes voltára figyelmeztették és ő a munkát mégsem hagyta abba, a partszakadás által bekövetkezett balesetért kártérítést nem követelhet 52 31. A munkaadó felelősségét nem zárja ki a gépnek megfelelő védőkészülékkel való ellátása, ha az a baleset kizárására nem alkalmas és ha megfelelő munkaeszközökről nem gondoskodik és a balesetet ez tette lehetővé._ _ 54 76. Az üzemtulajdonos felelős azért a kárért, amelyet alkalmazottja a reá bizott teendők teljesítésében harmadik személyeknek valamely jogellenes cselekmény vagy vétkes mulasztás által okoz. Felelős tehát azért a kárért is, melyet üzemvezetője által elkövetett gondatlanságból okozott testi sértés idézett elő _ ._. ._. ~_ — — 109 181. Habár a baleset csak mint a betegséget kiváltó, illetve súlyosító tényező szerepelt a már lappangó betegség kifejlődésénél: mégis már ez a körülmény is megállapítja a baleset és a munkaképességet csökkentő betegség közti okozati összefüggést ._. „ . _ ~ — 284 198.1. Ideiglenes minőségben alkalmazott napibéres vasúti munkás által baleset folytán érvényesített kártérilési igény elbírálásánál nem vehetők ligvelembe a kereskedelmi miniszter által az 1907:XLIX. tcz. alapján 58^,654 907. szám a. kibocsátolt rendeletben foglalt vasúti szolgálati rendtartás rendelkezései, hanem e tekintetben a magánjog általános szabályai alkalmazandók. — II. A kártérítésre kötelezett munkaadóra közömbös az, hogy balesetet elszenvedett munkása megmaradt munkaképességét hol és minő sikerrel értékesiti, és nem lehet törvényszerű igénye arra, hogy a volt munkás szerződési szabadságának korlátozásával, a kártérítés feltételeként követelhesse azt, hogy nála a volt munkás továbbra is teljesítsen szolgálatot .„ _ 313 Gazda felelőssége. 74. Az 1900: XXVII. tcz. 9. §-ának az a rendelkezése, hogy a birtokos csak akkor tartozik teljes kártérítéssel, ha a gazdatiszt egészsége vagy testi épsége a birtokos hibájából szenvedett kárt: nyilvánvalóan azon Magánjogi Döntvénytár. IV. b