Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommutató. IX léteztek, vagy állottak be. — W. Valamelv üzlet átruházásánál a korábbi üzlettulajdonos vevőkörének esetleges elmaradása annál kevésbbé lehet szerződésbontó ok, mivel a vevőkörnek megmaradása iránt, e kör hozzájárulása hijján, az eladó jogilag kikényszeríthető kötelezettséget nem is vállalhat _ . _ .... „ „ .._ .... 258 Lehetetlen szolgáltaid*. 101. A vevő sem a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés teljesilését, sem az attól való elállás miatt az adoli foglaló kétszeresét nem követelheti, hanem egyszerűen csak az előbbi állapot visszaállításának van helye. Ilyen lehetetlen szolgáltatásnak tekinletett, hogy az eladó ama kötelezettségének, hogy az eladott ingatlanon gyakorolt italmérési jog átruházását kieszközölje, eleget tenni nem tud... „. .„ 154 Teljesítés meghatározása. 170. Ha a szerződő felek a/, okiratban az elérni kívánt czélt kétséget kizáró módon megjelölték, a ezél elérésére azonban oly módot állapítottak meg, amelj arra alkalmas nem volt, ily esetben attól a szerződő féltől, aki a szerződésben részére biztosított előnyben tényleg részesült, a másik s/.erződő fél a czélnak megfelelő teljesítést s amennyiben az már nem lehetséges, megfelelő kártérítést követelni jogosult „. __. .... 264 16-2. Az a megállapodás, hogy a hiányok értékét az építési bizottság állapítja meg és hogy a szerződő felek közt a feltételek valamely határozata okából felmerülő vitás kérdést is az építő-bizottság dönti el, nem jelenti azt, hogy a szóban forgó építési bizottság döntése egyenlő joghatályu a jogszabályaink értelmében kiköthető választott bíróság döntésével. Ennélfogva az építési bizottság döntésének kötelező ereje csakis ugy érthető, hogy az az építkezés folyamán a munkálatok előrehaladása és befejezése szempontjából, valamint a munkánál használt anyag és tervek, úgyszintén a technikai részletek tekintetében irányadó, de nem érthető ugy, hogy a vállalkozó magánjogi követelései minden bírói oltalom nélkül ki legyenek szolgáltatva a másik szerződő fél önkén}es megállapításainak és határozatainak „ .._ .„ .... 251 Joggal élés korlátai. Sziiitrit, tiltott és jó erkölcsökbe ütköző ügylet. 10. Aki saját jogával él, az ebből eredő kárért nem felelős, de csakis amennyiben ezzel a jogával a jogszerű korlátokon belül él. Nem védheti azonban a törvény azt, aki jogával nyilván -azzal a czélzattal él, hogy másokat megkárosítson és magának illetéktelenül vagyoni előnyt szerezzen. Az a/ eljárás, hogy valamely birtokostárs a birtokrendezési ügyben minden jogi érdeke nélkül felehhezések beadását és azoknak nagyobb összegek fizetése ellenében való visszavonását mintegy keresetforrásként üzi, és ezzel a többi birlokostársát a maga anyagi előnye kedvéért megkárosítja, a közforgalomban megkívánt tisztességgel és jóhiszeműséggel annyira ellenkezik, hogy az ily kikötés érvénves kötelem alapjául nem szolgálhat _ ~ - - — 22 16. A postamester a kir. államkincstárral megkötőit ama szerződése következtében, amelylyel állami feladatnak, t. i. a postajog körébe vágó tennivalóknak ellátására vállalkozik, szolgálati kötelezettségei és felelőssége szempontjából közhivatalnok.. A poslamesterek között létrejött szerző-