Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

vni Tarlalommutaló. Lap Kötelmi jog. Szerződésképesség. 112. Az állam kormányának, illetve annak a tagjának (szakminiszternek), kinek rendelkezése alatt valamely ingatlan van, a közjogi állásából folyó és az 1848 : III. tcz. 32. §-ában meghatározott felelősséggel járó rendelkezési joga nem terjeszthető ki olyképpen, hogy a rendelkezése alá helyezett ingatlanra az 1897 : XX. tcz. 37. §-a szerint szükséges törvényhozási különös meghatalmazás nélkül a kir. államkincstárra kötelező hatálylyal adásvevési szerződést köthessen _ „ 173 167. A szerződést a nagykorú szerződő fél sem a másik fél kiskorúsága miatt, sem abból az okból meg nem támadhatja, hogy a távollevő fél nevét egy harmadik személy, de az ő kérelmére irta alá _ 260 125. Ha a gyengeelméjűségnek az a foka, mely az egyént vagyonának önálló kezelésére képtelenné leszi, már az ügylet kötésekor fennforgóit, a gyengeelméjü által kötött ügylet ugyanannak érdekében, eredeti érvénytelenség okából sikerrel megtámadható még akkor is, ha a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetmény csak a szerződős megkötése ulán tétetett közzé. — (A Curia VIII. polg. tanácsának elvi jelentőségű határozata) _ _ ... ~ _ „ _ .... _ _ 193 168. Az 1877: XX. tcz. 28. §-ának b) pontja alapján elrendelt gondnokság alá helyezés a gondnokolt részéről a gondnokság elrendelését megelőzően kötött jogügyletek érvénytelenítésének alapjául csak azon esetben szolgálhat, ha az utóbb gyengeelméjűség okából gondnokság alá helyezett szerződő fél a megtámadott jogügylet megkötése idejében már értelmi képességeinek olymérvü fogyatkozásában szenvedett, hogy amiatt jogcselekménye jelentőségének s vagyoni helyzetére kihaló következményének megítélésére szükséges belátással nem birl. Tanuknak az a vallomása, hogy a szerződő fél a háztartás körül felmerülő teendőket rendesen elvégezte és műveltségi állapotának megfelelő viselkedést tanúsított, nem zárja ki az önálló vagyoni rendelkezéshez megkívántató érettebb megfontolásra való értelmi képesség hiányát 261 Kényszer, tévedés* 37. Az a végrendeleti örökös, ki az egyezséghez az ellenfél jogi képviselője és a közjegyző állal támogatóit azon tévedés alapján járult, hogy a túlélő anyát az apai ági vagyonban is kölelesrész illeti, ez alapon az egyezség érvényét megtámadhatja .... _ . _ „ ... ._ 04 65. A czélzatos megtévesztésből eredő kárt rendszerint az tartozik viselni, aki ellen a megtévesztés irányozva volt _ „ 96 87. Az örökhagyónak a végrendelkezés indokában való tévedése a végrendeletet hatálytalanná teszi, és az a visszavonás elmulasztása állal hatályossá nem válik. Ha pl. örökhagyó utóörököst rendelt abban a bitben, hogy testileg és szellemileg elmaradt gyermekén kívül több gyermeke nem fog születni, de utóbb másik gyermeke született: az utóörökösrendelés hatálytalanná \álik, habár azt a másik gyermeke születése után még három hónapig élt örökhagyó vissza nem vonta 123 166.1. A megtévesztés a szerződés érvénytelenítésére okul csak akkor szolgálhat, ha egyfelől az az ügylet tárgyának valamely lényeges tulajdonságára vonatkozóit, másfelől pedig a megtéveszted által rendes gondosság mellett eleve nem volt elkerülhető és a megtévesztés vitatott hátrányai az állítólag megtévesztett félnek magatartásálól függetlenül