Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

VI Tarlalommutató. Zálogjog átruházása. 208. Biztosítéki tőke erejéig bekebelezett zálogjog az alapügyletben résztvett felek, tehát a hitelnyújtó és az ingatlan tulajdonosának együttes beleegyezése nélkül át nem ruházható .... ._. „ — ... 327 Törvényes zálogjog. 25. A vht. 72. §-a értelmében a bérbeadót a törvényes zálogjog csak a félévi bérösszegre illeti, de a bérösszeg kamatára és a bérkövetelés birói érvényesítésével felmerült költségre ki nem terjeszthető ~. 44 Szolgalom. 97. Ha a törvényhatóság — jogával élve — valamely közteret közforgalom tárgyává tehető magántelekké változtat, az egyeseknek korábban megengedett és azok által foganatosított építkezés folytán a köztér használatára vonatkozólag szerzett jogait önhatalmúlag nem korlátozhatja s őket hátrányosabb jogi helyzetbe nem hozhatja ugyan, de viszont a jogosult szerzett jogát csak abban a mérvben gyakorolhatja, amely mérvben azt tényleg megszerezte ; vagyis a szolgalmi jog, mint a tulajdont korlátozó, idegen dolgon való jog ki nem terjeszthető. Ezért az uralgó telek mindenkori tulajdonosának csak az előző jogállapot mellett volt köztér utczai vonalai a emelt épületre vonatkozó jogai is csakis ezen épület fennállása tartamára biztosithatók „. .... .... .... 142" 180.1. Ha valamely utat nemcsak a szolgalmat igénylő, hanem mindenki használja, az ilyen használat nem meriti ki az osztrák polgári törvénykönyv 313. §-áhan meghatározott jogbirtok fogalmát és elbirtoklásra nem vezethet. A szolgalmi jog elbirtoklására csak akkor lehet hivatkozni, ha 3G évet meghaladó békés használat mellett a szolgalom elbirtoklásának előfeltételét képező az a körülmény is fenforog, hogy a tulajdonos az ut használójának az ut forgalomszerü használatát megengedte \agy őt attól eltiltotta. — II. Azon az alapon, hogy a szolgalomra az ingatlan természeti fekvésénél fogva szükség van, — a közös telkek felosztásakor hozott birói Ítéletektől eltekintve (osztrák polg. törvénykönyv 480. §.) — csak az esetben állapitható meg megfelelő kártérítés ellenéhen szolgalom, ha anélkül az ingatlan teljesen hasznavehetetlenné válnék, például, ha anélkül az ingatlan megközelíthetetlen volna. — III. Az 1879 : XXXI. tcz. 178. és 180. §-ainak egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a közigazgatási bizottság csak az erdei termékeknek idegen területeken való átszállítására ad esetenként engedélyt s ez a közigazgatási határozat nem zárja ki azt, hogy az alperes az általa állandósítani szándékolt szolgalmi jog gyakorlásától elliltassék 28Í Majorsági zsellérbirtok. 133.1. Az oly ingatlanok, melyek az úrbéri táblákba, mint jobbágy-, vagy úrbéres zsellérbirtokállomány bevezetve nem voltak, és melyek birtokosai a volt földesúr részére úrbéres szolgáltatásokat nem teljesítettek^ az 1835. évben történt úrbéri rendbeszedés alkalmával a közös legelőből nem részesültek, a dikális adókonskripczióba felvéve nem voltak, hanem amelyek határozatlan időre mint házhelyek és kerti földek adattak megmivelés és más haszonvétel végeit, és birtokosaik azokért a volt földesúrnak földbért (census) fizettek, a volt földesúr pedig ezek. után úrbéri kárpótlásban nem részesült: majorsági zsellérbirtoknak