Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

50 Magánjogi Döntvénytár. náloi nem tudja s ezáltal munka- és keresőképességében állandó csökkenés állott be. A kir. törvényszék a büntető per adataiból, melyek szerint alperes 20 napon tul gyógyuló testi sértés miatt elitéltetett s a szakértők véleményéből lényként állapítja meg azt, hogy felperes a balkezén ejtett sérüléseket alperestől szenvedte s hogy ennek folytán a balkezének középső, gyürüs és kis ujjában merevség támadt, miért a sérülésnek állandó jellegű utókövetkezménye maradt bálra, melynek következtében három ujját muukaközben nem használhatja. Ez alapon az alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani. Alperesnek azt a kifogását, hogy felperes mulasztást követett el azzal, hogy magát műtétnek (invarrat) nem vetette alá, ami állal munkaképessége helyreállott volna, nem vehette a kir. törvényszék figyelembe, mert bár a szakértő orvosok is azt a véleményt adták, hogy orvosi műtét állal a felperes munkaképessége remélhetőleg helyreállítható lett volna, felperest nem lehet arra kötelezni, hogy egy löbbé-kevésbbé mindig kéles kimenetelű orvosi műtétnek vesse alá magát. A kártérítés összege stb. (1908 decz 31. 19,401/908. sz. a.) A kassai kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helvbenhagyja. (1909 május 4. 434/909. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyj Í. * * = V. ó. Dtár III. f. XIX. 17:1., III. f. XXVI. 140. 28. Az 1907 : XIX. tcz. a sérült alkalmazottnak a munkaadó ellenében a 82. §. alapján támasziható kártérítési kereset folyamatba tételét illetően mindazon esetekben, ahol a 83. §-ban meghatározott kivétel fenn nem forog, már a polgári bírósághoz intézett keresetlevél feletti intézkedés alkalmával hivatalból figyelembe veendő pergátló körülménynek kívánta tekinteni azt, ha a keresetben nincs kimn tátva, hogy a kártérítésre irányuló polgári kereset folyamatba télelét megelőzően jogerős büntető bírói ítélettel megállapittatott az, hogy az illető munka-