Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Magánjogi Döntvénytár. kártérítési kötelezettsége a teljes kár, nem pedig csak a munkásbiztositó pénztártól követelhető járatlék megtérítésére terjed ki. Dlár IV. f. III., 2U. — Ily esetben csak az etetőnek, fűtőnek és kéveaclogalónak, illetve jogutódainak felelős akkor is, ha a nuinkaközben bekövetkezett baleset közül őt különben semmiféle gondatlanság nem terheli. Magánjogi Dlár II. 8. 6. Nem kitagadási ok a vallásuáltoztaiás és házasságralépés, sem a szülőknek arra az esetre feltételesen való megátkozása, ha ezek gyermekükéi törvényes ok nélkül megrövidítenék és kitagadnák. (Curia 1908 november 12. 3955/908. sz. a. VIII. p. t.) A kir. Ouria: A kilagadás jogszerűsége kérdésében mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja, a K. F. által alkotott Írásbeli magánvégrendeletuek felperes kilagadását tartalmazó rendelkezését joghalálytalannak nyilvánítja síb. indokok : K. F. végrendeletében felperes kitagadására okul azt hozza fel, hogy felperes ősei vallását 1893 január 28-án fl. D.-hez történt férjhezmenetele alkalmából elhagyta s a szülői házból távozott, majd 11 évvel később a végrendelethez fűzött, Budapesten 1904 február 13-án kelt és felperes által szüleihez intézett levelében szülőit megátkozta. Felperesnek az orth. zsidó vallásról a keresztény vallásra történt áttérése és jelenlegi férjével H. D.-\el történt löt vényes házasságra lépése a fennálló törvényes rendelkezések és bírói joggyakorlat szerint a kitagadásra jogszerű indokul annál kevésbbé fogadható el, mert a házasságra lépéstől senki el nem zárható, és az 1893. évben zsidó és keresztény vallású felek közt a valláskülönbség a házasság megkötésére törvényes akadáht képezvén, az áttérés a keresztény vallásra a törvényes házasság létrejöttének alapfeltélelét képezte. De nem fogadható el törvényes indokul a kitagadásra a végrendelethez fűzött levélbeli átok sem, mert a levél tartalma magában véve is elég bizonyságot tesz arról, hogy a kitagadás okozati összefüggésben áll felperes házasságkötésével, amennyiben felperes szülői 11 éven át folyton arra törekedtek, hogy felperest törvényes férjétől elszakítsák, s az orth. zsidó vallásra visszatérésre bírják, s amidőn erre felperest a végrendelethez fűzött levél megírását közvetlenül megelőzőleg is ugy levélben, mint táviratban ismételten és hathatósabban rábírni törekedlek, felperes méltán adhatott kifejezést abbeli érzületének, hogy szülei-