Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

A törvényes képviselő csupán azon az alapon, hogy képviseltje az eljegyzést az ő beleegyezésével és hozzájárulásával kötötte meg, képviseltjével együtt és egyetemlegesen kártérítésre nem kötelezhető, hacsak abban az esetben, ha az eljegyzésnek alapos ok nélkül történt felbontásában önmaga is cselekvőleg közreműködött. (Ouria 1908 november 12. 846/1908. sz. a. — A Curia III. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, felperest a keresetben 14—19. tételszámok alatt felszámított 264 K tőke és járulékai iránt támasztott keresetével feltétlenül elutasítja, egyebekben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja és az Ítéletében - a kereset 1—13. tétele alatti követelésre nézve — szövegezett pót-, illetve becslőeskü letétele esetén fizetendő összeget 757 K tőkében állapítja meg. Indokok: A kir. tábla, tekintettel arra, hogy a peres kérdés az alperesekre nézve csak egységesen dönthető el, az elsőrendű alperes által beadott felebbezést az 1881 : L1X. tcz. 35. § ának 2. bekezdése értelmében a másodrendű alperes nevében is beadottnak tekinti. Elfogadja az elsőbiróság ítéletében megállapított tényeket és D. K., D. Zs., és D. D. tanú vallomása, valamint ama körülmény alapján, hogy felperes az alpereseknek erre vonatkozó állítását nem tagadta, megállapítja, hogy felperes leányának az eljegyzési lakomán elsőrendű alperes 164 K-t meghaladó ajándékot adott, amelyet felperesnek leánya megtartott. Az 1894:XXXI. tcz. 3. §-a szerint az a jegyes, aki az eljegyzéstől ok nélkül visszalép, a másik jegyesnek és rokonainak a kötendő házasság czéljából tett kiadások erejéig kártérítéssel tartozik. A szokásos eljegyzési lakoma költsége pedig a házasság czéljából tett kiadásnak tekintetik. Ugyané törvénynek 8. §-a értelmében a kiskorú törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül házasságot nem köthet, vagyis a kiskorúaknál előforduló kellő Magánjogi Döntvénytár. III. 1