Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

xxrv Tartalommutató. amely szerint ő a végrendeletet magára nézve kötelezőnek elismerte s annak megtámadási jogáról lemondott volna. (A Curia VIII. tanácsának elvi jelentőségű határozata) _ ~ . . r 90 165.1. Az örökhagyónak végrendeleti örökösei a vitássá tett örökösödési jog szabályozása szempontjából az utószülölt törvényes születését akár önálló, akár viszonkereset, akár pedig kifogás alakjában jogosultak megtámadni. II. A végrendelet a végrendelkezőnek a később származott törvényes örökös létezése tekintetében fenforgó tévedése okából megtámadható ~ 294 166. Azt az örököst, aki az örökhagyó végrendeletét, s ennek alapján az örökséget fentartás nélkül elfogadta, a végrendelet alaki kellékek hiánya alapján való megtámadásának joga többé meg nem illeti 298 Közös végrendelet. 27. A közös végrendeletben a mindkét házastárs által megnevezett örökösök vagy hagyományosok javára tett kölcsönös és egymással összefüggő (correspectiv) rendelkezés az egyik házastárs halála után, a túlélő házastárs által vissza nem vonható. (A kir. Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata) - .,. _ - - 38 81. Ha a közös \égrendelet értelmében a túlélő házastárs örökli az elhalt házastárs vagyonát s mindkét házastársnak leszármazók nélküli elhalálozása esetében a hagyatéki vagyon egyik fele az egyik, a másik fele. pedig a másik házastárs törvényes oldalági örökösei részére száll: akkor a végrendelet kölcsönös (correspectiv) intézkedése az, hogy egyik házastárs sem zárhatja ki későbbi egyoldalú végintézkedéssel a másik házastárs rokonait a hagyatékul maradt vagyon felerészéből, de a túlélő házastársat abban, hogy a vagyon másik feléről saját rokoiiüi közt miként rendelkezzék, a közös végrendelet nem akadályozza 141 132. Ha házastársak közös végrendeletükben összes vagyonukat egy létesítendő alapítványnak hagyták: mindegyik házastárs a maga intézkedését a másik házastárs intézkedésére való tekintettel tette, ezen intézkedések tehát viszonosak is. — Ha e végrendeletben a nő igénye túlélés esetére a ház használatára és bizonyos évi tartásra szoríttatott, s a használatul rendelt házra nézve arra az esetre is intézkedés tétetett, ha a túlélő nő elhal, s ekként a túlélő nő javára, a közös vagyonból tulajdonul mi sem hagyatott fenn: ezen intézkedéseknek a nő által való elfogadásával, mint kétoldalú rendelkezéssel, öröklési szerződés létesült a házastársak összes vagyonára, ennek pedig az a joghatálya, hogy a házastársak visszavonhatják ugyan a rendelkezéseket, de csak együttesen, egyiknek halálával azonban a túlélő többé vissza nem vonhatja 237 161. Sem az örökösödési szerződés, sem a végrendelet közössége nem zárják ki azt, hogy az ezekben a halálesetre szóló rendelkezésekben résztvevő felek ezen ügyletekel akár a felek rendelkezési képességének, akár a vonatkozó okiratok alaki kellékeinek hiánya miatt megtámadhassák .... 288 Végrendelet visszavonása. 168. Az írásbeli magánvégrendelet az 1876: XVI. tcz. :j,5. ^-ában előirt módon és alakban visszavontnak tekintendő, ha az örökhagyó négj tanú együttes jelenlétében azt a kijelentést tette, hogy írásbeli magánvégrendeletét visszavonja, illetőleg megsemmisíti, habár ezt a nyilatkozatát csak a hozzá intézett kérdésre igenlőleg válaszolva tette ... _ 301