Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
Tartalommutató. XXV Lap Öröklési szerződés. 108. Az öröklési szerződés lényegéhez nem tartozik az, hogy a szerződésben résztvevő felek egymás javára kölcsönösen, illetve viszonosan rendelkezzenek, hanem az úgynevezett egyoldalú, vagyis az oly öröklési szerződés is joghatályos, amelyben csupán az egyik fél tesz halála esetére szóló intézkedést. Az öröklési szerződésnek a halálesetre szóló rendelkezés egyoldalú visszavonhatatlanságában, illetve a későbbi végrendelkezésről való lemondásban álló joghatását nem csupán a kétoldalú, hanem a fentebb meghatározott értelemben vett egyoldalú öröklési szerződés is eredményezi __ .... _ _ _ .... .„ .... 189 111. Utóörököst csak örökhagyó jelölhet ki. Az tehát, aki az örökhagyó halálesetre szóló rendelkezésében utóörökösül nevezve nincsen, utóörökösül el nem ismerhető. Ez a körülmény azonban nem zárja ki azt, hogy akár a (örvénynél, akár a végrendeletnél fogva öröklésre hivatottak a hagyaték tárgyalásakor a hagyaték fölött akkép rendelkezhessenek, hogy a hagyaték az ejívik örökösnek átadassék s ennek halála után a másik örökös javára biztosittassék. Az ilyen rendelkezés azonban nem létesít utóöröklési jogot az örökhagyó után, hanem az örökösök közölt létrejött örökösödési szerződésnek tekintendő s az erre vonatkozó jogszabályok szerint bírálandó el. (A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata) _ _ ._ „ _ 193 161. Sem az örökösödési szerződés, sem a végrendelet közössége nem zárják ki azt, hogy az ezekben a halálesetre szóló rendelkezésekben résztvevő felek ezen ügyleteket akár a felek rendelkezési képességének, akár a vonatkozó okiratok alaki kellékeinek hiánya miatt megtámadhassák .... 288 Utóöröklés és helyettesítés. 51. Abban az esetben, midőn a kinevezett előörökös az utóörököst túléli, tehát az utóöröklés még be nem állott, az utóöröklési jog is megszűnt, s ez a jog nem szállott át az utóörökös örököseire, hacsak a végrendelet intézkedéseiből meg nem állapítható, hogy örökhagyónak akarata oda irányult, hogy arra az esetre, ha az általa kinevezett utóörökös az előörökös előtt halna meg, annak jogaiba örökösei lépjenek. Kétség esetében a végrendelet akképp magyarázandó, hogy az örökös rendelkezési joga minél kevésbbé korlátoztassék. (A Curia VIII- tanácsának elvi jelentőségű határozata) ..... ... ~ _~ 87 111. Utóörököst csak örökhagyó jelölhet ki. Az tehát, aki az örökhagyó halálesetre szóló rendelkezésében utóörökösül nevezve nincsen, utóörökösül el nem ismerhető. Ez a körülmény azonban nem zárja ki azt, hogy akár a törvénynél, akár a végrendeletnél fogva öröklésre hivatottak a hagyaték tárgyalásakor a hagyaték fölött akkép rendelkezhessenek, hogy a hagyaték az egyik örökösnek átadassék s ennek halála után a másik örökös javára biztosittassék. Az ilyen rendelkezés azonban nem létesít utóöröklési jogot az örökhagyó után, hanem az örökösök közölt létrejött örökösödési szerződésnek tekintendő s az erre vonatkozó jogszabályok szerint bírálandó el. (A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata) _ _ - ~ ~ — ~ 193 167. A végrendeletnek az az intézkedése, hogy «gyermekeim neláni halála "esetére, ingatlanaim testvéreimre szállandnak», a terhelési és elidegenítési tilalom, valamint az öröklött vagyon feletti rendelkezési jog korlátozásának hiányában nem foglal magában hitbizományi helyettesítést, hanem csupán a H. K. III. 30. czime által megengedett azt a
