Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja s a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Nem vitás, hogy amidőn felperes az 1. és 2. r. alperesek leányát a 3. r. alperest nőül vette s felperes az alperesekhez beházasodott, az alperesek még a régi házban laktak, mely ház kizárólag 1. és 2. r. alpereseké volt. Az 1. és 2. r. alperesek régi házukat a 3. r. alperes férjhezmenetele után K. M. nak eladták és a most kereset tárgyát tevő házat vették meg. Az 1. és 2. r. alperesnek az volta szándéka, hogy holtukig együtt laknak s maradnak a felperessel és 3. r. alperessel s nyilván ebben a feltevésben Íratták át újonnan vett házuknak tulajdonjogát VÍ részben a felperes és V* részben a 3. r. alperes nevére is, s hogy a felperes előtt sem volt ismeretlen az 1. és 2. r. alperesnek fentebb vázolt szándéka, az kitűnik onuan, hogy a felperes a ház vételekor s később is az \. és 2. r. alperesekkel közös háztartásban élt. Ilyen körülmények közt a felperes nincs, jogosítva arra, hogy neje szüleinek azt a czélzatát, hogy maguknak a vett házban gyermekeikkei (leányukkal és vejükkel) közös lakhelyet biztosítsanak, meghiúsítva, az ingatlanra nézve a vagyonközösségnek árverés utján való megszüntetését kérje. = A tulajdonközösség megszüntetését csak az szorgalmazhatja, ki a közös dolog megosztása és mikénti közös birtoka iránt kötelező megállapodást nem kötött Dlár III. f. XV. 123. — A tulajdonközösség megszüntetését csak a telekkönyvi tulajdonos követelheti, Dlár r. f. XV. 95., r. f. XVII. 65., uj f. III. 39., uj f. XXV. 16., III. f. XV. 114.; követelheti a tényleges birtoklás nélkül is, Dlár r. f. VIII. 155.; az örökös is csak az öröklési jog bekebelezése után követelheti, Dlár r. f. XVIII.. 56.; követelheti a csődtömeg is, Dlár r. f. XV. 117. 2. — A közösség megszüntetése csak az érdekeltek meghallgatása után mondható ki, Dlár r. f. XIV. 153., r. f. XV. 66., uj f. XVI. 86., uj f. XXVI. 13. — A perben nem érvényesíthetők sikerrel oly kifogások, melyek a tulajdonjog megtámadására vagy a telekkönyvi felvétel helyessége ellen irányozvák, Dlár r. f. XIV. 140. — A tulajdonközösség megszüntetését nem akadályozhatja az ingatlan értékének csökkenése, Dlár r. f. XV. 105., r. f. XXV. 44., de alkalmatlan időben, vagy a többi tulajdonostárs kárára nem szorgalmazható. Dlár III. f. XXVI. 141., kéréséhez nem szükséges kimutatni, hogy valamely közös birtokos vagyoni viszonyai miatt kényszerült az eladást szorgalmazni. Dlár r. f. XXV. 44. A közös birtokosok egyike sem követelheti a vagyonközösség megszüntetése nélkül közös tulajdonul bejegyzett hányadnak megfelelő és természetben elkülönített résznek kizárólagos tulajdonul átengedését, Dlár uj f. XXIV. 354. lap, sem a termés hányadrészét, hanem csak a rá eső tiszta hasznot. Dlár r. f. XXVII. 8. — A tulajdonközösség megszüntetése végett árverés csak akkor rendelhető el, ha a közös ingatlan egyáltalában, vagy értékének csökkenése nélkül fel nem osztható. Dlár r. f. XXIV. 33., uj í. XIII. 151., III. f. XXVI. 125. — A tulajdonostárs, kinek ingatlanjutalékára a másik tulajdonostárs javára haszonélvezeti jog van bekebelezve, nem indíthat keresetet a közösségnek a haszonélvezeti jog fenntartása nélkül való megszüntetése iránt. Dlár III. f. XXVI. 94. — Az egyik